2021 januárjától az osztatlan közös tulajdont birtoklóknak egyszerűbb dolga lesz a közös tulajdon megszüntetésével. Arról, hogy mi az az osztatlan közös tulajdon, és miért jelent problémát, a cikksorozat első részében foglalkoztunk, most pedig beleássuk magunkat az ügymenet részleteibe.
Magyarországon mintegy 2.400.000 hektáron összesen 1.060.000 földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban (2019 év végi adatok alapján). Ez rengeteg ember számára jelent mindennapos problémát, sőt, a gazdaságnak sem tesz jót. Lássuk, miért is fontos megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, és mi ennek a menete!
Miért jó az osztatlan közös tulajdon megszüntetése?
Az osztatlan közös tulajdon amellett, hogy átláthatatlanná teszi a tulajdonosi szerkezetet, nehezíti is a földhasználatot, az ahhoz kapcsolódó jogok érvényesítését, valamint a kötelezettségek teljesítését is. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére korábban is volt lehetőség, azonban az ügymenet hosszadalmas, a pervesztes fél számára pedig igen költséges. Ezt igyekeznek megreformálni a 2021. januárjában életbe lépett törvényi rendelkezések.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének módjai
2021 januárjától gyorsabban és egyszerűbben számolhatjuk fel osztatlan közös tulajdonunkat. Erre 3 megoldást kínálnak az új rendelkezések, így mindenki eldöntheti, melyik módszer a leginkább kézenfekvő vagy szimpatikus számára.
1. Megosztással történő megszüntetés
- Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti egy, a folyamatban lévő megosztás tényét feljegyző kérelem benyújtásával.
- A közös tulajdon megszüntetéséért ez esetben 15.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az, aki a kérelmet benyújtotta.
- Fontos kitétel ebben az esetben, hogy az eljárást kezdeményező tulajdonosnak írásban, igazolható módon értesítenie kell tulajdonostársait, valamint a – földhasználati és erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett – használati jogosultakat az eljárás kérelmezéséről.
- A kérelem benyújtásakor az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét.
- A tulajdonostársaknak, valamint a használati jogosultaknak ezt követően 90 napjuk van arra, hogy tetszőlegesen megegyezzenek a közös tulajdon felosztásának mértékeiben.
- Ezt egy, a megosztás átvezetése iránti kérelemben rögzítve, 90 napon belül kötelesek benyújtani, máskülönben az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli az eljárást.
- Amennyiben a tulajdonostársak képtelenek tetszőleges módon megegyezni a közös tulajdon felosztásáról, úgy a rendelkezések szerint kell eljárni. Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges.
A megegyezés során a tulajdonostársaknak kötelességük rendelkezni a közös tulajdont érintő jogokról és tényekről, valamint arról, hogy ezek átjegyzésre kerültek a megosztást követően létrejött új ingatlanokra. A birtok elaprózódását elkerülendő, a törvény meghatározza azt is, hogy az egyezség során mekkora a minimum létrehozható ingatlan mérete, amely:
- szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3.000m2
- szántó, rét, legelő, erdő, vagy fásított művelési ág esetében 10.000m2
2. Egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel
Amennyiben az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, az előzőekben felsorolt méreteknek eleget tevő ingatlan, akkor a megosztás nem lehetséges. Ilyen esetekre javasolják az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vételt, amelyet szintén bármelyik tulajdonostárs kezdeményezhet. Előfordulhat olyan eset, hogy a másik tulajdonrész bekebelezését egyszerre több tulajdonos kérvényezi, így erre az esetre külön kitér az új rendelkezés.
- Amennyiben egyértelműen megállapítható, úgy az ingatlant legnagyobb mértékben használó tulajdonos lehet a bekebelező.
- Több azonos mértékű használat esetén az lehet a bekebelező fél, aki a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik.
- Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül pedig a legfiatalabb tulajdonos kerül ki nyertesen.
A bekebelezés vagy felvásárlás ellenérékéről a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlat rendelkezik. Ha a tulajdonostársak nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel (amely főleg az agglomerációban gyakran piaci ár alatt van), akkor igazságügyi termőföld szakértővel új értékbecslést kell készíttetni.
Az igazságügyi szakértést azonban, mi csak utolsó lehetőségként javasoljuk.
Első körben kérjenek termőföld értékbecslést, mert:
- az értékbecslés díja kedvezőbb, mint az igazságügyi termőföld értékbecslésé;
- az igazságügyi szakértői vélemény díjának a viselője, az értékbecslés eredményétől függ. Ha ugyanis nincs megegyezés, és igazságügyi szakértő kerül bevonásra, a törvény a jogszabályban rögzített ajánlati áraktól való eltérés mértéke alapján határozza meg a szakértői díj költségviselőjét! De ez csak utólag derül ki. 20% feletti eltérés esetében a bekebelező viseli, alatta a bekebelezendő föld tulajdonosa fizeti ki az igazságügyi szakértést. Azonban ez is utólagos, hiszen a szakértői díjat mindig a megrendelő fizeti.
- az elkészült szakértői vélemény eredménye részben kötelezi a feleket, tehát ezek után ártárgyalásra, alkura már csak korlátozottan van lehetőség.
3. Kisajátítással történő megszüntetés
Bármely tulajdonostárs kérvényezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének állam általi kisajátítását. Ennek előfeltétele a tulajdonostársak által már korábban – legalább 3 alkalommal – beadott, az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem, amely ugyan elutasításra nem került a hatóság által, de az osztatlan közös tulajdonról szóló törvény hatályba lépésétől (2012) számított 2 éven belül mégsem került sor a közös tulajdon felszámolására.
Mindhárom megszüntetési módra vonatkozó, közös szabály, hogy sem szerződésen, sem jogszabályon alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, valamint a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, valamint a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadot meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának megszerzéséhez a törvény által megszabott három vagylagos feltétel valamelyikének kell teljesülnie.
Ha bizonytalan az ügymenettel, minden esetben érdemes ügyvédet felfogadni, aki bővebb tájékoztatást tud adni a lehetséges további lépésekről.