2021-ben végre lehetőségünk nyílik megszüntetni az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokat és földbirtokokat. Ez rengeteg embernek hoz majd nagy megkönnyebbülést. De mi is az az osztatlan közös tulajdon, és miért ilyen nagy probléma?
2021 a változás éve, ezt már több szempontból is tapasztalhattuk. Számos más rendelettel egyidőben idén januárban hatályba léptek az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény szabályai. A felmérések szerint összesen 4,6 millió tulajdonost, és több, mint 2,4 millió hektár földet érintenek. Mielőtt azonban górcső alá vesszük az új törvény előnyeit és hátrányait, tisztázzunk néhány szükséges alapfogalmat!
Mi az az osztatlan közös tulajdon?
Osztatlan közös tulajdon esetén az adott földbirtoknak vagy ingatlannak több tulajdonosa is van. Az olyan, tulajdonból eredendő jogosultságok, mint a birtoklás, a használat vagy a rendelkezés joga, egyaránt megilleti az összes tulajdonost, ráadásul egyenlő mértékben.
Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonnal bíróknak?
Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok és földbirtokok egyik legnagyobb fejfájást okozó pontja, hogy a tulajdonosok minden tulajdonnal járó jogosultságra egyaránt igényt tarthatnak! Ezért a használatban, a birtoklásban és a rendelkezésben is folyamatos megegyezések szükségesek. Ez elvben jól működik, amennyiben idilli kapcsolat áll fenn a tulajdonosok közt, azonban, valljuk be, ez a ritkább eset. Gyakoribb az, hogy a szülő halálakor a gyermekeire hagyja az ingatlant/birtokot, és mivel nem tud, vagy nem akar választani, mindegyiküket megnevezi tulajdonosként.
Sokakban él az a tévhit, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant vagy földbirtokot a tulajdonos csak a rá eső részben (3 tulajdonos esetén tehát mindenki 1/3-ad részben) használhatja, amennyiben pedig ezt túllépi, többlethasználati díj követelhető tőle. A többlethasználati díj azonban csak abban az esetben követelhető a tulajdonostársak által, ha az egyik tulajdonos ellehetetleníti a többit az ingatlan vagy földbirtok használatától. Rengeteg vitás helyzetet szül, ha valaki használhatná az osztatlan közös tulajdont, mégsem teszi, aztán amikor a tulajdonostársa szeretné használni, hirtelen mégis élne tulajdonosi jogaival. Zártkerti, sőt lakó ingatlanoknál is gyakran előfordul, ezért célszerű a tulajdonosoknak használati megosztási szerződést készíttetni.
Mi a teendő, ha eladná közös tulajdonát?
Amennyiben valamelyik tulajdonos úgy dönt, hogy eladná a rá eső részt az osztatlan közös tulajdonból, fontos tisztában lennie a ténnyel, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van a fennmaradó részekre. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a tulajdonostársakat már az eladási szándékról is tájékoztatni kell! És ha egy potenciális vásárló bukkan fel, aki megvenné az eladásra kínált tulajdonjogot a meghirdetett összegért, a tulajdonos nem írhat alá semmilyen adás-vételi szerződést, amíg erről nem tájékoztatta tulajdonostársait. Ugyanis, ha szeretnének élni jogukkal, akkor a tulajdonostársak is rábólinthatnak a megjelölt árra! Így tehát kivásárolhatják egymást a tulajdonjogukból – ráadásul erre előnyt is biztosít számukra a törvény. Teljesen mindegy hát, milyen vásárlót talál magának a tulajdonostárs, ha egy másik tulajdonos úgy dönt, mégis megvásárolná az eladni kívánt tulajdonjogot, vele kell szerződni.
Miért probléma, ha valaki(k) nevén osztatlan közös tulajdon van?
Az osztatlan közös tulajdonok legnagyobb problémája az egyetértés és a kooperáció hiánya. Mindenki magának akarja, de nem sajátíthatja ki teljesen, valahol pedig mégis. Az osztatlan közös tulajdon hátrányai sokkal jobban látszanak egy mezőgazdasági ingatlanon vagy termőföldön. Ugyanis a tulajdonosi helyzet miatt ezek a területek sosincsenek teljes mértékben kihasználva. Sőt, sokszor csak romlik az állapotuk, mert senki sem szeretne a másik helyett dolgozni. Ezzel konkrét veszteséget termelnek egymásnak, illetve maguknak a tulajdonosok.
Sajnos az ilyen, osztatlan közös tulajdonban lévő földek igen gyakoriak Magyarországon. Ez pedig hosszú távon a mezőgazdasági sikerek és versenyképesség gátját jelenti. Éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy 2021 januárjától elindítják az osztatlan közös tulajdonban lévő földek tulajdoni jogviszonyainak tisztázását, esetleges megszüntetését. Hogy hogyan, azt a következő cikkünkben mutatjuk be részletesen!