Az értékeléssel, értékbecsléssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak és kapcsolódó témakörök, az EVS (European Valuation Standards/ Európai Értékelési Szabványok) 2003 glosszáriuma alapján.

Kérjük használja az oldal keresőjét!

 „A” zóna érték [zone A value]
A zóna módszerben bérleti célokból használt összehasonlítási egység, amelyet kiskereskedelmi egységek frontális zónájára alkalmaznak, Lásd: MEGFELEZÉS MÓDSZERE; ZÓNA MÓDSZER.

A” zóna [zone A, halving back=zoning method]
Lásd: MEGFELEZÉS MÓDSZERE; ZÓNA MÓDSZER.

adózás utáni ingatlanérték [tax-adjusted value]
(Az Egyesült-Királyságban széles körben alkalmazott értékelő táblázatok egyik változata.) Az adózás utáni ingatlanérték az a táblázat, amely az adózást is számításba vevő számadatokat tartalmaz, pl.: a megtérülési (YP) kettős ráta figyelembevételével meghatározott táblázatok adatai, amelyhez az éves bérleti bevételekből nagyobb összeget kell a sinking fund (tartalékalap) felöltésére fordítani, hogy adózás után is elegendő összeg maradjon a tartalékalap céljaira.

aláírás dátuma [ signing date]
Az értékbecslési bizonyítvány vagy beszámoló aláírásának a napja. Vö.: ÉRTÉKBECSLÉS DÁTUMA.

alternatív költség aránya [opportunity cost of money rate]
A kritériumráta egyik típusa, amelyet a pénz „költségére” (másképen kamatrátájára) határoznak meg, és a nettó jelenérték számítása során használják. A következők ráták sorolhatók ebbe a csoportba: a marginális kamatráta, kívánt megtérülési ráta vagy súlyozott tőkeköltség rátája. Vö.: BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA.

alternatív költség vagy haszon [opportunity cost]
Az a megtérülés vagy egyéb nyereség, amelyről egy befektetés során le kell mondani azáltal, hogy a többféle befektetési lehetőség közül egy adott lehetőségre esik a választás, nem pedig egy másikra. Így lehetőség van összehasonlítás alapján döntést hozni, össze lehet vetni az egyik vagy másik befektetési lehetőség relatív előnyeit és hátrányait.

általános hozam [overall yield]
A megtérülés belső arányát jelző és többféle értelemben használt fogalom, például az [equated yield] (kalkulált ráta), vagy az [equivalent yield] (azonos hozamráta) alkalmazásakor ezt a kifejezést is használják mint szinonimát.

amortizálható érték vagy összeg [depreciable amount]
Ingatlanok (telek és épületek) értékelésekor az értékcsökkenés elszámolása során figyelembe vehető, azaz az amortizációs okból elszámolható rész. Ez az amortizációs időszak vonatkozatható a megvásárlás vagy egy új értékelés vagy átértékelés/felértékelés időpontjától kezdődően és az amortizáció az adott ingatlan telkén/földterületén lévő felépítményre érvényesíthető. Az amortizációnak kitett vagyontárgyak amortizálandó összege az alábbiak szerint számítható ki:

Az ingatlan bekerülési költségéből vagy a költség módszer szerinti értékelésének eredményéből levonásra kerül a földterület (nem amortizálható) értéke, amelyet az amortizációs időszakra vonatkozó értékelési fordulónappal lett megállapítva, a folyamatos használat elvének megfelelően, vagy

Olyan értékelés elkészítése, amelyet kifejezetten az amortizációs eljáráshoz készítenek, és a földterületen lévő épületek, valamint a kapcsolódó fejlesztések olyan értékét tartalmazza, amely megfelel az adott napra vonatkozó nettó helyettesítési költségnek.

Ez a két érték, amelyet a fent részletezett amortizálási elszámolás eredményez, nem feltétlenül esik egybe az épületek és a kapcsolódó vagyontárgyak nyílt piaci értékével. Ld. FENNMARADÓ ÖSSZEG.

amortizált érték [depreciated value]
Ld. ÉRTÉKCSÖKKENÉS; NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK.

amortizált helyettesítési költség [depreciated replacement cost basis=DRC]
Az amortizált helyettesítési költség meghatározása olyan értékelési eljárás, amelynek célja azon speciális ingatlanok használati értékének meghatározása, amelyeket mint üzletrészt vagy vállalkozást ritkán vagy egyáltalán nem értékesítenek vagy adnak bérbe a piacon (ld. S4.82-S4.96).

amortizált helyettesítési költség [depreciated replacement cost]
Ennek az eljárásnak a lényege – amelyet korlátozott körülmények között használatos pénzügyi beszámolók készítése céljából alkalmaznak-, hogy a telek (piaci) értékéhez hozzáadjuk az adott/meghatározott épület és/vagy egyéb felépítmény bruttó helyettesítési értékének és a korra, gazdasági és technológiai elavultságra vonatkozó együttes amortizáció különbségét. Az amortizált helyettesítési költség segítségével meghatározható az azonos célú használat értéke olyan speciális ingatlanok esetében is, amelyeket vállalkozásként vagy üzletrészként ritkán vagy egyáltalán nem értékesítenek vagy adnak bérbe a nyílt piacon.

Néha termelő üzemek értékelésekor előfordul, hogy a piaci érték meghatározását célzó vizsgálat az amortizált helyettesítési költség elemzéséből eredő adatokon alapul, bár ki kell emelni, hogy ez az eljárás nem tekintendő piaci vizsgálati módszernek. A piaci adatok hiányában a piaci eredetű elemzések helyettesítőjeként alkalmazzák. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az amortizált helyettesítési költség nem alkalmas az adott ingatlan befektetési célú értékelésére vagy egy vállalkozás működési feltételeinek vagy jövedelem termelőképességének értékbecslési vizsgálatára.

arányelemzés [ ratio analysis]
Az értékbecslésben és a könyvelésben is alkalmazott eljárás, amely az üzleti szervezet, épület, ingatlan vagy terv menedzselésének teljesítményét és hatékonyságát méri fel vagy értékeli. A könyvelés különböző tételei közötti arányok kiszámításával vagy egy hasonló tevékenységre jellemző arányokkal való összehasonlítás alapján határozzák meg a teljes érték vagyonelemekre való osztásának az arányát.

azonos értékű (üzlet) területek zónája [natural zoning]
Egy település belterületén lévő (általában kiskereskedelmi) üzlet belső területét felosztó és egyben minősítő zónák számának és mélységének meghatározása, ahol az épület vagy helyszín fizikai tulajdonságai miatt a geometrikus módszer megvalósíthatatlan. Az egyes zónák mélységét ilyenkor a közelben található üzletek tényleges mélységinek figyelembevételével határozzák meg. Vö.: GEOMETRIKUS ZÓNÁK, (MESTERSÉGES, VAGY ARITMETIKUS ZÓNÁK).

befektetési eljárás vagy módszer [Investment method]
Egy adott ingatlanhoz fűződő érdekeltség meghatározása, az aktuális vagy megbecsült nettó bérleti jövedelem tőkésítése által. A hozam kiválasztása összehasonlítás alapján történik olyan ingatlanokkal, amelyek a legnagyobb hasonlóságot mutatják, olyan összehasonlítási szempontok szerint, mint például a fizikai jellemzők, az üzleti vagy működési kockázat mértéke, és a befektetés élettartama. Lásd: ÉVES HOZAM

belső értékbecslő [internal valuer]
A belső értékbecslő az a személy, aki képesített értékbecslő, és akit közvetlenül alkalmaztak vezetőként, vagy beosztottként egy olyan cégnél, vagy állami hatóságnál, amely érdekelt a vizsgált ingatlan(ok)ban, vagy pedig akit az ingatlanban érdekelt vállalatcsoport egyik vállalata alkalmazza.

belső megtérülési ráta (IRR) [internal rate of return=IRR, money weighted rate of return]
1. Az a különleges kamatráta (százalékban kifejezve), amellyel a jövőbeli pénzáramlást (pozitív vagy negatív) diszkontálni kell, annak érdekében, hogy ennek a pénzáramlásnak a nettó jelenértéke a jelen pillanatban felmerült kiadásokkal együtt nullával legyen egyenlő. A belső megtérülési rátát fokozatos megközelítés módszerével állapítják meg, kiadások és a bevételek egyenlegét a nettó jelenérték számítás elve szerint különböző kamatráták alkalmazásával számítják ki. 2. A belső megtérülési ráta egy további/alternatív magyarázata a következő: a legmagasabb kamatráta (százalékban kifejezve), amelyre egy befektetést alapozni lehet, ha a létrejövő pénzforgalmak összesített jelenértéke elegendő a terv életének végén az eredeti kintlévőségek visszafizetéséhez. Lásd: ALKALMI KIADÁSOK.

bevételek és kiadások csoportosítása [divisible balance]
Értékelésben a bevétel és kiadások csoportosítása a bérleti díj vagy a bérleti díj szerinti piaci érték becsülése céljából. Ha az ingatlan összes bérleti bevételét meg akarjuk határozni, akkor a bevételek és a kiadások teljes összegéből le kell vonni a bérlő által fizetett egyéb kiadásokat és nem a bérleti díjakkal kapcsolatos egyéb bevételeket vagy költségeket.

bevétel és kiadás módszer [receipts and expenditure method]
A jövedelem-megközelítés egyik módszere. Gyakran használják olyan ingatlanok értékbecslése esetében, mint hotelek, színházak, lakókocsi parkok (USA). Az értékbecslések ilyenkor az adott üzleti tevékenységek gazdasági eredményeit veszik figyelembe. A teljes bevételből következtetnek a megfelelő éves költségekre -mint pl.: üzemi kiadások, hitelek kamatai és egyéb költségek, valamint az amortizációra. Egy egyenleget állítanak fel, amelynek egyik része a „bérlői oldal vagy a bérlő részesedése” és a másik része pedig a piaci bérleti díj díj. A tőke értékét (ha szükség van rá) a tőkésítési faktor alkalmazásával lehet kiszámítani.

bevételek és kiadások csoportosítása [divisible balance]
Értékelésben a bevétel és kiadások csoportosítása a bérleti díj vagy a bérleti díj szerinti piaci érték becsülése céljából. Ha az ingatlan összes bérleti bevételét meg akarjuk határozni, akkor a bevételek és a kiadások teljes összegéből le kell vonni a bérlő által fizetett egyéb kiadásokat és nem a bérleti díjakkal kapcsolatos egyéb bevételeket vagy költségeket.

bérleti időszak és záróév hozamainak tőkésítése [term and reversion method]
A bérleti időszak és a záróév hozamainak tőkésítése, a tiszta tulajdonjog és a tulajdonjognál alacsonyabb rendű részjogok, bérleti jogok értékelésének egyik hagyományos módszere, amely az Egyesült Királyságban csaknem évszázadnyi múltra tekint vissza. Ennél a módszernél igen gyakran nem a tulajdonjog teljessége (tiszta tulajdonjog) az értékbecslés célja, hanem egy részjog, egy bérleti jog vagy albérleti-jog értékének a meghatározása a cél. A bérleti jogviszony időszaka alatt változhatnak az egyes években elérhető bevételek pl.: bérleti díjak időszakos felülvizsgálata vagy a jog piaci eladása esetén. Ehhez az értékelési módszerhez tartozik a bérleti időszak alatti bérleti bevételek jelenértékének a meghatározása, az egyes bérleti díjak felülvizsgálatának az értékelése vagy a vizsgált jog piaci értékesítésből befolyó bevétel értékelése, az egyes időpontoknak megfelelően, és ezek egyenként vagy esetlek bizonyos csoportokban a megfelelő jelenértékre átszámolva, diszkontálva. A különböző időszakban befolyó bevételek jelenértékeinek összeadásával alakul ki a vizsgált ingatlanhoz fűződő jogviszony teljes értéke. (Egy példával illusztrálva: jellemzően tehát két eltérő időszak bevételeinek jelenértékéről van szó egy (mondjuk) 5 éves bérleti jogviszony esetében. Az egyik az 1-2-3-4-5 év a bérleti időszak időtartama, másik pedig ennek megszűnésekor, azaz a 5-ik évben ugyanennek a jogviszonynak a piaci értékesítéséből származó jelenérték összege) Vö.: KEMÉNYMAG MÓDSZER.

bérleti időszakra vonatkozó hozam [term yield]
A jövedelem alapú értékbecslési módszereknél a bérleti időszakra vonatkozó bérleti bevételek tőkésítése során alkalmazott hozam, ahol az adott ingatlanra vonatkozó bérleti vagy tulajdonviszony az értékelés tárgya az adott fordulónappal. Vö.: KEZDETI MEGTÉRÜLÉS. Lásd: ZÁRÓÉV TŐKÉSÍTÉSI RÁTÁJA VAGY HOZAMA

bérlő részesedése [tenant’s share]
Ingatlanhoz fűződő bérletijog értékbecslésekor, a jövedelem és kiadások alapján, a nyereség azon részének becslése, amelyet a bérlő valószínűleg megtart magának. Általában a bruttó jövedelem, bérlő tőkéjének vagy a felosztható bérleti bevétel százalékában fejezik ki ezt az összeget.

biológia vagyontárgyak [biological asset/
Élőállatok vagy ültetvények

bruttó fejlesztési érték (bruttó értékesítés) [gross development value (gross realisation)]
A maradványértékelés elve szerint elvégzett értékelésnél használt értékkategória. Az az érték, amelyet a tervezett fejlesztés képvisel, teljes készültséget és üzemkész állapotot feltételezve, az értékelés fordulónapján. Ld. MARADVÁNYÉRTÉKELÉS.

bruttó értékesítés [gross realisation]
Ld. BRUTTÓ FEJLESZTÉSI ÉRTÉK.

bruttó helyettesítési költség [gross replacement cost]
A telek és épületek értékelése során az értékcsökkenés mértékére vonatkozó számítás vagy becslés során határozható meg az az összeg, amely az adott épület vagy egy azonos bruttó belterülettel rendelkező modern technológiával megépített helyettesítő épület megépítésének becsült költsége az adott értékelési napnak megfelelő aktuális árak szerint. Ez a pénzösszeg a kivitelezési költségeken kívül tartalmazza a járulékos díjakat, hitelköltségeket az építés időszakára vonatkozóan, illetve egyéb olyan kapcsolódó költségeket, amelyek az épület felépítésével kapcsolatban közvetlenül merülnek föl. Ld. AMORTIZÁCIÓNAK KITETT ÖSSZEG; NETTÓ HELYETTESÍTÉSI KÖLTSÉG.

bruttó jövedelem [gross income]
Az összes befolyó jövedelem összege, a kiadások levonását megelőző fázisban, amelyért az adott ingatlan menedzselését intéző személy a felelős. A legjellemzőbb ilyen összegek: az ingatlan bérleti díja, továbbá a javítások, biztosítási díjak és az egész vagyontárgy műszaki és gazdasági menedzselése.

bruttó megtérülési hozam [gross redemption yield]
Ld. BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA.

cash flow analízis/ kimutatás [cash flow analysis/statement]

Olyan dokumentum, amely a cash flow (pénzáramlás) alakulását általában táblázatos formában, az egymást követő időszakokban -hónaponkénti, negyedévenkénti vagy évenkénti bontásban- mutatja. Számos alkalmazása van a pénzügyi eredményességgel kapcsolatos vizsgálatok és elemzések alkalmával, pl. előrelátható veszteség becslése, fedezeti pont vagy profitelemzés; diszkontált pénzáramlási ellenőrzések és vizsgálatok; vagy mint az éves költségelőirányzatok kontrollja.

csereérték [value in exchange]
A csereérték az ingatlan pénzben kifejezett értéke, amelyért azt a piacon elcserélik erre a pénzösszegre vagy másik vagyonra vagy vagontárgyakra. A készpénz maga az a mérőegység ás általános összehasonlítási alap, amellyel fel lehet mérni a vagyontárgyak egymáshoz viszonyított értékét.

diszkont ráta vagy leszámítolási kamatláb [discount rate]

Az a kamatláb vagy kamatlábak, melyek valamilyen jövőbeni költség vagy haszon jelenlegi értékének kiszámítására alkalmasak. A megfelelő kamatláb meghatározható piaci adatok vagy a befektető saját tőkerészére elvárt megtérülés alapján.

diszkontálás [discounting]
Az a matematikai eljárás, amelynek elvégzése során a jövőben meghatározott időpontokban esedékes, becsült, várható vagy felmerülő összegek jelenlegi, azaz a vizsgálat időpontjában érvényes értéke az eredmény. A diszkontálási rátát vagy kamatlábat úgy kell megválasztani, hogy az a figyelembe vett teljes időszakra jól fejezze ki a tőke felhalmozódásának folyamatát. Ld. 1 pénzegység JELENLEGI ÉRTÉKE.

diszkontált cash flow elemzés, analízis [discounted cash flow analysis=DCF]
A diszkontált cash flow elemzés olyan technika, amely a beruházási célú fejlesztés értékelésére, felértékelésére, illetve számos egyéb üzleti alkalmazásra is használatos. A módszerre jellemzően az elemzés az egyes időpontokhoz rendelhető bevételi és kiadási „szeletek” diszkontálásából áll. A beruházás teljes időtartama során az egyes időszakokban elemzett cash flow egyenlegek jelenértéke (NPV=Net Present Value) egy meghatározott leszámítolási kamatláb (DCF módszer tőkésítési rátája) segítségével határozható meg. Továbbá, ha adott a kezdeti kiadások értéke (például a vételár összege), vagy egyéb feltételek, akkor az egyes pénzáramlások elemzése után meghatározható (iterálással, közelítő számítással vagy különféle DCF ráták alkalmazásával) az egész projektre vonatkozó belső megtérülési ráta (IRR= Internal Rate of Return).

diszkontált cash flow hozama [discounted cash flow yield]
A belső megtérülési ráta (IRR= Internal Rate of Return) másik használatos elnevezése.

egyetlen ráta módszere [single rate method]
Korlátozható jövedelem felmérésének a módszere, amelyet arra alapozva számítanak ki, hogy a kifizetődő és felhalmozódó kamatarányok azonosak. Vö.: KETTŐS RÁTA TÁBLÁZAT

egyesített érték [marriage value]
Az a látens érték, amely felszabadul, vagy felszabadulhat egy földterületnél vagy több telekre vonatkozó területnél, ahol az érintett földterülethez kapcsolódó két vagy több (ingatlan)érdekeltség egyesíthetővé válik. Például, két szomszédos telektest egyesítve többet érhet egyetlen ingatlanként, mintha mind a kettőt külön-külön értékelnénk vagy értékesítenénk. Általánosan fogalmazva, és minden értékelhető vagyontárgyra kiterjesztve, két érdekeltség ugyanabban a vagyontárgyban többet érhet, ha egyesülnek, mint az egyéni értékeik piaci értéke.

egyetlen ráta szerinti megtérülési táblázatok [single rate table]
(
Az Egyesült-Királyságban alkalmazott megtérülési számításakor (Year’s Pruchase) az értékbecslő számára rendelkezésre álló és egyetlen megtérülési ráta szerint kidolgozott értékbecslési táblázatok sorozata). A megtérülési számításkor (YP) használt olyan táblázat, amelynek egyes adatai azzal a feltételezéssel számítottak ki, hogy a megtérülési ráták és felhalmozást kifejező ráták azonosak. Vö.: KETTŐS RÁTA TÁBLÁZATOK. (Az egyetlen ráta alkalmazása egyben azt is jelenti, hogy egy bérleti jog esetében a bérleti joggal rendelkező személy nem képez tartalékalapot – sinking fund-, amely a bérleti jogviszony megszűnése esetére egy másik bérleti jogviszony gyors megszervezésével biztosítaná a bérleti jogviszony „örökös” fenntarthatóságát.)

egy EURO jelenértéke (vagy egyéb pénznem jelenértéke) egy diszkontálási időszakra.
Egy Euro jelenértéke, tőke egyenértékként, egy EURO után járó bevételek adott kamatrátán diszkontálva. Az egy EURO jelenértéke egy éves diszkontálási időszakra vonatkozóan adott kamatláb mellett azonos megtérülés YP (years purchase) értékével, ha ugyancsak egy évre és az előbbi adott kamatrátára vonatkoztatjuk.

egy EURO jelenértéke (vagy egyéb pénznem jelenértéke) [present value of one Euro ( or other unit of currency]
Egy EURO (vagy egyéb pénznem) adott időpontban meghatározott értéke, amelyet a figyelembe vett időszak alatt (akár több év is lehet) bejövő befizetésekből egy meghatározott kamatarányon diszkontálva számolunk ki. A jelenérték a kamatos kamatérték reciproka.

egy Euro (vagy egyéb pénznem) összege évente
Azon összeg, amely az adott év során az egyes évek végén befektetett 1 egységnyi pénznem egy kiválasztott kamatlábnak vagy kamatlábaknak megfelelően összegyűlik, az adott időszakon keresztül akár havi akár éves kamatos kamat számítási elve alapján.
Ez az éves tartalékalap (sinking fund) fordítottja.

egy Euro (vagy egyéb pénznem) összege
[pénz-időérték elemzéseknél használt fogalom] Azon összeg, amely egy most befektetett Euro (vagy egyéb pénznem) a megadott évek alatt egy kiválasztott kamatlábnak vagy akár évenként különböző kamatlábnak megfelelően a kamatos kamat számítási elve alapján számítható ki. Ez az egy Euro jelenértékének a fordítottja.

eljárás diagram [procedure diagram]
Grafikus ábrázolás segítségével bemutatott eljárás, amely szemléletes módon fogalja össze mindazon tevékenységeket vagy lépéseket, akciósorozatokat, amelyek egy komplex terv vagy összetett folyamat végrehajtásához szükségesek. Sok esetben nemzetközi szabványok határozzák meg az ilyen diagramokban használt szimbólumokat. Lásd.: KRITIKUS ÚT; PROGRAMÉRTÉKELÉST ÁTTEKINTŐ TECHNIKÁK.

„előtte és utána” típusú értékelések [before-and-after valuation]
Olyan értékelések, amelyekre akkor kerül sor, amikor egy értékelés alatt álló ingatlan természetében változás történik vagy történhet. Az ingatlan először a meglévő (jelenlegi) állapota szerint kerül értékelésre, majd ezt követően a feltételezett változás figyelembevétele után. A két érték közti eltérés mértéke jelzi a változás következtében várható nyereséget vagy veszteséget. A módszert a következő esetekben is alkalmazzák:
a kényszervásárlásra gyakorolt káros hatás; valamint
kártérítés/ellenszolgáltatás, pl. egy kisajátítási rendeletet miatt.

elsődleges hozamráta [prime yield]
Teljes piaci bérleti díjon bérbe adott ingatlan értékbecslése esetén érvényes kurrens/piaci vagy esedékes hozamot írja le – a vizsgált ingatlan kategóriájának megfelelő osztályon belül – feltételezve, hogy az ingatlan a legjobb fizikai állapotban van, a legjobb helyen található, és bérbeadása is a lehető legjobb bérleti szerződéssel, és érvényes aktuális egyéb szerződéses feltételekkel. Lásd: KURRENS HOZAMRÁTA.

eszközértékelés
A gazdaságban ez a kifejezés az ingatlanok (telek és épületek) vagy üzem és gépezet értékelésére utal. Ezt a kifejezést gyakran alkalmazzák egy ingatlan piaci értékéről vagy a (jelenlegi) meglévő használat alapján meghatározott értékéről szóló szakértői vélemény kialakításakor. Az ilyen típusú értékelés bekerülhet a társaság könyvviteli elszámolásába, ha az ingatlan tulajdonjoga nem szükségszerűen változik, hanem az értékelés például a részvényesek érdekeit kifejezve készül. Ugyancsak felhasználható az ilyen szakértői vélemény a társasági átvételekhez, lebegő árfolyamon történő részvénykibocsátásokhoz vagy jelzálog előkészítéshez.. Az EVS 2003 (Európai értékelési szabványok 2003) az eszközértékelés Európa legtöbb országában elfogadott szabályait foglalja össze.

értékbecslési tanúsítvány vagy értékbizonyítvány [valuation certificate]
Az a (1-3 oldal terjedelmű) dokumentum, amelyben az értékbecslő hivatalosan igazolja az általa elvégezett – egyetlen vagy akár több ingatlan, illetve különféle vagyonelemek, vagyonosztályok és csoportok – értékelés végső értékkövetkeztetésének összegét vagy összegeit. Lásd: ÉRTÉKBECSLÉSI BESZÁMOLÓ.

értékbecslési/értékelési beszámoló/jelentés [valuation report]
Sajátos belső felépítésű írásos szakértői jelentés vagy beszámoló, amelyet egy vagy több ingatlan (vagy egyéb vagyontárgyak) tőkeértékének és/vagy bérleti értékének meghatározását (becslését) tartalmazza, és magával a konkrét értékeléssel kapcsolatos információkat is közli. Általában hosszabb és részletesebb, mint az értékbecslési bizonyítvány (más szóhasználatban értéktanúsítvány), bár néha azzal egyenrangúként használják.

értékbecslés dátuma [valuation date ]
Lásd: ÉRTÉKBECSLÉS DÁTUMA.

értékbecslés [valuation]
1. Az az eljárás, amely során ingatlan vagy egyéb vagyontárgy értékét, vagy árát értékeli, mérik fel, egy előre meghatározott célból valamilyen jövőbeli időtávra becslést készítenek. A leggyakoribb értékelési célok: bérbeadás, vásárlás, eladás, könyvvizsgálat, besorolás vagy rangsorolás (egy hálózaton vagy egy portfolión belül), kötelező megvásárlás, vagy adózás szempontjai szerint. Az értékelési/értékbecslési cél és a fontosabb értékelési körülmények határozzák meg azokat a feltételeket és tényeket, amelyek alkalmasak és helyénvalóak az eljárás (szakértői munka) elvégzésére. 2. Nyilatkozat, általában írásos, amely megállapítja az értékelés/értékbecslés körülményeit, feltételezéseit, számításokat és az azokból eredő értéket vagy értékeket. 3. Az ingatlanszakmai köznyelvben az az érték, amelyet egy értékelési vagy értékbecslési eljárás során kapnak. Lásd: ÉRTÉKBECSLÉS DÁTUMA; ALÁÍRÁSI DÁTUM; ÉRTÉKBECSLÉSI BIZONYÍTVÁNY; ÉRTÉKBECSLÉSI BESZÁMOLÓ/JELENTÉS.

értékbecslő
Az értékbecsléseket (értékeléseket) elkészítő személy. Ez a kifejezés elsősorban az USA-ban használatos, míg Európa számos országában a „valuer”

érték alternatív használatban
Ez az értékfajta mint fogalom leggyakrabban a legmagasabb és legjobb használat vizsgálata során fordul elő. Különbözik attól az értéktől, amelyet az adott vagyontárgy jelenlegi használata mellett képvisel, és azt az értékét testesíti meg, amelyet a vagyontárgy javasolt használata vagy akár újrafejlesztés utáni használata jelent. Ennek az alternatív vagy javasolt használatnak természetesen mindig összhangban kell lennie az aktuális vagy valószínű [építési] övezeti előírásokkal, az adott körzetben engedélyezett/engedélyezhető fejlesztésekkel (ld. S4.69-S4.76).

érték [value]
1. Az az ár, amely ingatlan vagy valamilyen más vagyontárgy esetében értékesítés során az ésszerűség szabályai szerint elvárható adott időben meghatározott célból, vagy különleges körülmények között kialakul apiaci szereplők között..

2. Ingatlan vagy egyéb vagyontárgy becsült értéke egy előre

meghatározott célból a piac egy meghatározott szereplőjének szempontjai szerint. Lásd: ÉRTÉKBECSLÉS.

értékcsökkenés vagy amortizáció [depreciation]
1. Értékelés/értékbecslés során szakértő által meghatározott vagy becsült értékcsökkenés számszerűsítése: Fizikai vagyontárgy (építmény, épület, gép és berendezés, stb.) értékének csökkentése valamilyen elavulás, állapotbeli romlás vagy egyéb tényezők következtében: (1) fizikai állapotromlás, (2) erkölcsi-funkcionális avulás; (3) gazdasági értékvesztés.

2. Könyvelési vagy adózási célból, a vonatkozó szabályok és rendeletek szerinti értékcsökkenés elszámolása: Egy vagy többféle jogcímen (rendeletek előírások és nem a piaci értékítélet szerinti) levonás elszámolás (vagy adózás) céljából a vagyontárgy tőkeegyenértékének (költségének) tényleges vagy feltételezett csökkentéséhez egy feltételezett vagy előírt időszakra. Ld. NEM LINEÁRIS ÉRTÉKCSÖKKENÉS/GYORSÍTOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

értéknövekedés [betterment]
1. Egy ingatlanhoz valamely fejlesztés eredményeképpen járuló addicionális értéknövekedés.

2. (UK -Egyesült Királyság) Az ingatlan értékében történő változás, amely akár a helyi önkormányzati, vagy akár a nemzeti kormányzati akció vagy intézkedés következtében áll elő. Az ilyen jellegű intézkedések hatása lehet pozitív, például egy új út építése, de lehet negatív is. A negatív esetek akkor következnek be, amikor a korlátozó intézkedések a szóban forgó ingatlannál értékcsökkenést, míg a másik földterületnél (ingatlannál) értéknövekedést eredményeznek

3. (USA) Olyan szerkezetbeli fejlesztés, amely növeli az ingatlan értékét, de nem javítás vagy felújítás vagy akár kibővítés során. Jellemző példák; (1) a homlokzati falak alumíniumborítása; (2) a vizsgált felépítmény/épület járdával vagy útburkolattal való kiegészítése; (3)családi ház nappalijában kandalló létesítése.

értékelés napja (értékelési dátum) [date of valuation, valuation date]
A nemzetközileg elfogadott gyakorlatban az értékelés napja az a nap, amely idpontra érvényesen van meghatározva az adott ingatlan értéke. Ennek az időpontnak nem feltétlenül kell egyeznie az értékelési jelentés kiállításának dátumával. Számos igazságügyi vagy hatósági célból készült értékelés egy meghatározott napon érvényes értéket határoz meg, melyeket később önkormányzati vagy állami rendelkezések kiadásakor, illetve az üzleti életben vagy bírósági eljárások során használnak fel.

értéknövelés [improved value (USA)]
Becslési szakszó, amely tartalmazza a földterület és a rajta lévő beruházások, fejlesztések teljes értékét. A szakszó nem az egyes ingatlanelemek vagy vagyontárgyak külön-külön megállapított értékére, hanem az egész ingatlan együttes értékére utal.

értékelő táblázatok [ valuation table]
(Napjainkban már csak az UK területén használatos technika, amely az értékbecsléshez szükséges minden kamatlábat, rátát, számos segédszámítást könyv alakban megjelentetett táblázatok alapján végez el. A kézi zsebszámológépek, programozható kalkulátorok, a személyi számítógépek, laptopok világában már egyre kisebb ennek a csaknem 100 éves hagyománnyal rendelkező módszernek a jelentősége. A legfőbb kifogás evvel a „könyvhöz” kötött technikával szemben az, hogy a számítások csak olyan pontosságig végezhetők el, amilyen pontosságig az adott kamatráta a táblázatban megtalálható és a DCF módszer számos változata továbbra is viszonylag sok kézi számítást igényel. Az angliai jelenléte, még napjainkban is indokolt, hiszen a bírósági gyakorlat is csaknem egy évszázada erre épül, és egy-egy ingatlan 5-10-50 évvel ezelőtti értékét igen könnyen össze lehet ennek a módszernek a segítségével hasonlítani.)

Az egyes értékelési feladatok számítási részét megkönnyítő és lerövidítő értékelő táblázatok, melyek az egyes kamatlábak, megtérülési ráták táblázatba rendezett számsorait tartalmazza, a vonatkozó különféle segédszámításokkal és képletekkel együtt.

               (A legfontosabb értékelő táblázatok a következők:
kamatos kamatszámítás- jövőbeli érték meghatározása;
diszkontálás(előző számítás fordítottja) – jelenérték meghatározása;
megtérülési idő (YP) számítása- egyetlen ráta alkalmazásával;
megtérülési idő (YP) számítása – két ráta alkalmazásával;
3) és (4) táblázatok adózás utáni eredményekkel
számos kisegítő számítás és a DCF módszer egyszerűsített kiszámítási módszerei)

Az értékbecslő által használt eseti és különleges tényezők, valamint értékbecslési feltételezések döntik el a megfelelő táblázat kiválasztását és használatát.

érzékenységi vizsgálat [sensitivity analysis] Az érzékenységi vizsgálat az értékelésben vagy előrejelzésben egy sor olyan számítás, amelyben egy vagy több változó is szerepel, pl.: infláció vagy defláció a jövőben, és becsült költségek, amelyek a forgalomban módosulnak, hogy megmutassák az eltérő eredményeket. (A módszer lényege, hogy egy a jövőre vonatkozó becsléshez felállított modell belső szerkezetét, azaz az egyes változóknak a végső értékre gyakorolt hatását vizsgálja. Ha körültekintően végezzük el ezeket a vizsgálatokat, akkor kiderül, hogy az általunk felállított becslésben melyik az a változó, amelyre a végső eredmény a „legérzékenyebb”. A következő lépesekben tovább finomítható a modell szerkezete, a változók számának vagy a végső értékre gyakorlat hatásának a megváltoztatásával.)

éves egyenérték
Leggyakrabban bérleti konstrukcióknál használatos fogalom, amikor egy év mint időszak alatt a különféle jellegű és időpontban esedékes jövedelmek -mint a bérleti díjak -egyetlen összegre, azaz az éves egyenértékre vannak átszámítva.

éves biztonsági/tartalékalap
Olyan tartalék (biztonsági tartalék képzésére szolgáló) alap, amelynek esetében a kifizetések és kamatok évente kerülnek kiszámításra.

fedezeti pont (nyereségküszöb) [break-even point]
Egy projekt pénzfolyamainak (bevételek és kiadások) elemzése során, például egy fejlesztési célból létesített ház értékesítése során vagy egy bizonyos üzemeltetési idő eltelte után meghatározható az az időpont, amikor a bevételek összege azonos a fix és a változó költségek összegével. Lásd: FEDEZETI PONT ANALÍZIS

fedezeti pont analízis [break-even analyis]
Olyan pénzáramlási technika, amely az adott feltételezések alapján meghatározható egy projekt nyereségének (vagy veszteségének) fordulópontja, akkor ez pont egyben a projekt fedezeti pontja is.

fejlesztési érték [development value]
Általában az az összeg, amellyel egy új fejlesztés vagy felújítási/rekonstrukciós munkálatok után átépített ingatlan vagy egyéb vagyontárgy értéke eltér az ingatlan azonos célú (korábbi) használati értékétől, illetve a korábbi folyamatos használat elve mellett megállapított piaci értéktő

fejlesztési megközelítés, fejlesztői értékbecslés, [development appraisal]
Egy fejlesztés (projekt) pénzügyi és egyéb vonatkozásainak az értékelése, akár a projekt építésének kezdeti időszakában, vagy akár annak későbbi megvalósítási szakaszában.

fejlesztési nyereség (a fejlesztő nyeresége) [development return, developer’s return]
Az éves bérbeadásból származó nettó jövedelem (vagy annak tőkeegyenértéke) egy fejlesztési projekt esetén, amely a fejlesztési kiadások/ráfordítások százalékos arányaként kerül meghatározásra. A fejlesztői nyereségnél meghatározott összeg vagy arány nem tartalmazza a következőket:

fejlesztői kockázatra és haszonra vonatkozó tartalékalap; valamint

egyéb tartalékalapok, illetve esetleges adókedvezmények, ha van ilyenek elszámolhatók

fejlesztő kockázata és haszna [developer’s risk and profit]
A maradványértékelés módszerénél az az összeg, amely az alábbiakat foglalhatja magában:

A becsült érték összege ki kell hogy fejezze mindazon kockázati tényezőket, amelyek az értékelés napja és a fejlesztés (projekt) befejezésének időpontja, valamint

Annak a fejlesztői profitnak a nagyságát/arányát, amelyet az adott vállalkozó az adott fejlesztés megvalósítása során elvár.

fejlesztői költségek szerinti módszer [developer’s budget method]

Egy tervbe vett vagy adott fejlesztés cash flow adatainak (a fejlesztő szempontjából vizsgált DCF módszer szerinti) értékelését tartalmazza ez a módszer. Ahol a fejlesztés teljes időtartamát kisebb egységekre, hónapokra, negyedévekre vagy évekre kell felosztani és a kiadásokat valamint a bevételeket erre az időszakok szerint kell figyelembe venni. A megfelelő kamatráta szintén a fenti időszakokhoz hozzáigazítva kerül kiszámításra. A módszer alkalmazható a profit/nyereség (vagy veszteség), fedezeti pont és időszakos kamatköltségek kiszámításához. Vö. NETTÓ JELENLEGI ÉRTÉK.

felértékelés

Az értékelés mint kifejezés egyik szinonimája, amely alapvetően az USA-ban terjedt el szélesebb körben.

Olyan tevékenység, amely magánál a szűkebb értelemben vett értékelésnél többet jelent; például az adózási kérdéseket is figyelembe veszi az érték meghatározásakor, illetve egyéb, az adott piaci szegmensen belüli (szubjektív vagy egyéb különleges) kérdéseket is elemzi

feltételezett bérleti viszony [hypothetical tenancy]
Olyan feltételezett bérleti jogviszony, amely bizonyos esetekben feltételezendő annak érdekében, hogy véleményt alkothassunk azokról a fogalmi feltételekről, amelyek értelmében ingatlan (telek és épületek) bérbe adható lenne, és amelyek szükségesek a bérleti díj meghatározásához, a bérleti díj-felülvizsgálat vagy értékbecslés esetén.

feltételezett használat [hypothetical use]
Olyan használat, de nem tényleges vagy aktuális használat, amelyet egy ingatlan bérleti értékének meghatározása céljából feltételezünk, például bérleti díj felülvizsgálata vagy akár értékbecslés esetén.

földminőség nyilatkozat [land quality statement] Lásd: Környezetvédelmi értékbecslés
független értékbecslő [independent valuer] A független értékbecslő az a külső szakértő, aki az elmúlt huszonnégy hónapban és jelenleg sem rendelkezik az értékbecslési díjakon kívül az értékelt ingatlannal kapcsolatba hozható egyéb jövedelemforrással, és írásban kijelenti, hogy sem a múltban, sem a jelenben nincs érdekeltsége a vizsgált ingatlanban, és a megelőző huszonnégy hónapban nem volt kapcsolata az egyéb érdekelt vagy kapcsolódó felekkel

gazdaságos élettartam [economic life]
Azon időszak, amelynek során egy telek és a hozzá tartozó felépítmény együttes értéke bármely szóba jöhető használat mellett nagyobb, mint a telek értéke más, de ugyancsak megvalósítható fejlesztés esetén, beleértve a teljes átépítés szerinti új használatot is.

gyorsított eladási/felszámolási érték [forced sale value]
A gyorsított felszámolási érték vagy a likvidációs érték meghatározása sok esetben a vagyonértékelővel szemben támasztott egyik követelmény, illetve a vagyonértékelés (egyik) célja. Leggyakrabban a hitel vagy tartozás biztosítékaként szereplő vagyontárgyak értékelésekor kell az ilyen típusú értéket meghatározni. A gyorsított eladási érték és viszonya a piaci érték fogalmához igen hasonló, azzal a különbséggel, hogy a marketing időtartama a nyílt piacon történő megfelelő bemutatásra meglehetősen rövid ahhoz az időtartamhoz képest, amely a legjobb (legmagasabb) piaci ár eléréséhez szükséges lenne. Továbbá, az eladó ilyenkor a legtöbbször valamilyen kényszer és nyomás alatt van.

használati érték [value in use]
A könyvelés általános szabályai szerint a használati érték az a maximális pénzösszeg, amely a vagyontárgy folyamatos működtetéséből (optimális birtoklásából) és a végső piaci eladásából származik: Ezt a kétféle bevételi formát időben úgy lehet értelmezni, hogy ez megfelel a vagyontárgy hasznos élettartamának végéig feltételezett működési bevételek és az azt követő eladásból szerezhető összegek együttes nettó jelenértékének. Tehát a használati értéket a megbecsült jövőbeli cash flow elemek (kiadások és bevételek) nettó jelenértékeként lehet kiszámítani. A diszkontrátának (általános esetben) egy adózás előtti rátának kell lennie, amely visszatükrözi a pénz-idő törvényszerűségét és a vagyontárgyra jellemző külső (piaci) és belső (ingatlan belső adottságai) kockázati tényezőket is. A nemzetközi könyvelési szabványokban meghatározták a goodwill különféle immateriális („kézzel nem fogható” vagyontárgy) elemeit. A goodwill ilyen elemei általában benne vannak az „érték folyamatos használatban” elnevezésű összefoglaló értékben. Továbbá, a használati érték mint kategória optimális és folyamatos hasznosítás esetén az egyes üzletrészek folyamatos használatának összege megegyezik a teljes üzleti „vállalkozás folyamatos használatban érték”-kel.

Az érték folyamatos használatban értékkategória inkább egy nagyobb üzlet vagy vállalkozás értékelése során használatos, nem pedig egyedülálló kisebb egységek, ingatlanok értékelése alkalmával.

haszon és költség (diszkontált) aránya [benefit/cost ratio]
A projektek pénzügyi erejének becsülése során használatos arány, amelynél a haszon teljes diszkontált értékének a diszkontált költségek összegéhez viszonyított aránya. Ez az egyik gyakran alkalmazott DCF (diszkontált cash flow) technika.

helyettesítési érték [replacement value]
A helyettesítési értéket általában biztosítási célokból használják, épületek helyreállításának (pontosabban helyettesítésének) felbecsült összes költsége. A helyettesítés vagy az újjáépítési költségeket alapul vevő értékbecslések, amelyek mérleg céljából készülnek, csak korlátozott körülmények között használhatóak, az EVS 4 amortizált helyettesítési költségekkel foglalkozó része szerint. A biztosítási célokból történő értékbecsléseket gyakran a vagyonértékelésekkel egyszerre hajtják végre

hosszú távon is fenntartható nettó érték [sustainable net asset value] Az a nettó érték, amely érték hosszú távon is fenntartható vagy kisebb ráfordításokkal megőrizhető. A különféle vállalkozások vagy üzleti koncepciók biztosítékaként ezt az értéket fogadják el a jelzáloghitelért kezességet vállaló természetes vagy jogi személyek, minősítő szervezetek, portfoliót biztosító szervezetek és a jelzálogpiac befektetői. A hosszú távon is fenntartható nettó érték a hitelbiztosítéki értékhez hasonlóan határozható meg vagy a piaci érték valamilyen arányaként számítható ki, attól függően, hogy a piaci ciklusok állapota, jellemezője és potenciálisan a destabilizáló hatások szerepe miképpen alakul. Ilyen destabilizáló tényezőként fogható fel a piaci ingadozások és spekulációs törekvések.

hozam [yield]
A hozam azt az éves százalékos összeget képviseli, amelyet egy adott beruházás hozhat létre, figyelembe véve a legfontosabb mértékadó tényezőket az adott a piaci feltételek között. Így egy befektetési célú értékbecsléséhez ki kell választani a megfelelő hozamot (százalékos formában megadott ráta), amely hozam segítségével tőkésíthetők a (tényleges vagy becsült) bevételek.

A legfontosabbak hozamrátákat a következő táblázat foglalja össze:

Ráta megnevezése Alkalmazási terület
1 All Risk Yield Egyszerűsített számításoknál, egy év hozam alapaján az ingatlan értékének a meghatározása. Értékét piaci adatokból lehet meghatározni.
2 Current Yield Jelenlegi megtérülés hozamrátája ( Jelenlegi egy év, egy hónap, stb.)
3 Equated Yield UK-ban több piaci tényező és képlet alapján meghatározott ráta
4 Equivalent Yield Belső megtérülési rátával egyező DCF modellnél alkalmazott ráta
5 Incremental Yield Többletjövedelem tőkésítésének hozamrátája
6 Initial Yield Új tulajdonos és a vásárlás évében elért tőkésítési ráta
7 Investment Yield Beruházás egészére, vagy projekt megvalósítására vonatkozó hozamráta
8 Marginal Yield Alacsony bérleti bevételek tőkésítésének rátája
9 Market Yield Piaci hozamráta, (1)-hez hasonló ráta
10 Net Yield Nettó jövedelmek tőkésítésének hozamrátája
11 Reversion Yield Záróév bevételének tőkésítésére vonatkozó hozamráta
12 Term Yield Bérleti időszak bevételeinek tőkésítésére vonatkozó hozamráta

.

hozamnövekedési elemzés [incremental yield analysis]
Analitikai módszer a diszkontált cash flow elemzésekben, amelyet arra használnak, hogy összehasonlítsák az alternatív tervekben rejlő lehetőségeket. Ide tartozik egy kisebb projekt várható költségei jelenértékének levonása – rizikófaktorának megfelelően diszkontálva- egy nagyobból. Igy lehet a hozamnövekedést a két nettó jelenérték közötti különbség alapján kiszámolni. Ha ez a hozam meghaladja a befektető tőkebefektetési lehetőségét, akkor a nagyobb tervezet kedvezőbbnek tűnik. Lásd: DISZKONTÁLT PÉNZFORGALOM ELEMZÉS; ALKALMI KIADÁSOK

hozamnövekedési ráta [incremental yield]
A hozamnövekedés elemzésében ez a megtérülés belső arányszáma. Ezt az egyéni tőkebefektetés és a vizsgált tervezetek pénzforgalmának jelenértékével (NPV) való kapcsolata alapján lehet kiszámítani. Lásd: DISZKONTÁLT PÉNZÁRAMLÁS ELEMZÉS.

hozamszámítás mint a tőkésítési eljárás fordítottja [decapitalisation]
Egy adott tőke összegének (vállalkozás, bankbetét, részvény) átváltása időszakos, rendszerint éves hozamra vagy járadékra egy megfelelő kamatláb alkalmazásával. (Az eljárás a tőkésítési módszer megfordítása, ahol a tulajdonos pontosan arra kíváncsi, hogy az adott vagyontárgy tulajdonjoga, milyen rendszeres jövedelmet biztosít számára, például egy ingatlan esetében milyen havi bérleti bevételre számíthat.)

időszakos bérlet [sitting rent]
Lásd: VIRTUÁLIS BÉRLET.

időszakos bérlői érték [sitting tenant value]
Az a piaci ár, amelyet nyílt piacon adott időben, a bérlő várhatóan fizetni fog a föld használatért. (Az angol szóhasználat azt kívánja kifejezni, hogy az időszakos bérlet esetén, minimális bérleti díj bevételére számíthat a tulajdonos, amely nem sokkal lesz vagy lehet magasabb, mint a földterület bérletére vonatkozó bérleti díj.)

jelenérték [present value]
Ingatlan vagy (pénz)betét jövőbeli (feltételezett, elvárt, becsült) hozamának a jelen pillanatra, a diszkontálás módszerével számított értéke, figyelembe véve az összes lényeges körülményt, pl.: az inflációt, vagy az adózást. Lásd: DISZKONTÁLÁS.

jelenlegi vagy aktuális hozam [current yield]
Azon jövedelmezőséget kifejező hozamráta, amely az értékelés napján megfelelő vagy alkalmas lenne -feltételezve, hogy az ingatlan piaci bérleti díjnak és az ideális foglaltsági aránynak megfelelően van kiadva. Az aktuális hozamnak meg kell egyeznie az ingatlan eladásakor elérhető hozam értékével, amely az a piaci bérleti díj szerinti nettó bevétel és az eladás értékének a hányadosa, vagy másképpen fogalmazva, az a piaci bérleti díjnak megfelelően kötött bérlet szerint meghatározott ingatlanérték. Ld. PIACI HOZAM (ARY= All Risk Yield)

jó hírnév [goodwill]
A goodwill (üzleti jó hírnév) az eszmei javak vagy vagyontárgyak összes értéke, amely a következők szerint számítható ki. A vállalkozás értéke folyamatos használatban elve szerint meghatározott értékből levonjuk az állóeszközök nettó értékét és ennek eredményéhez hozzáadjuka beazonosítható immateriális javak (jogdíj, licenc díj, szabadalmi eljárás díja, a franchise díj, stb.) értékét. A goodwill (üzleti jó hírnév) lehet egy vállalkozáshoz (jogi személyhez) kapcsolódó és lehet természetes személyre vonatkozó jó hírnév. A jogi személyhez kapcsolódó jó hírnév az üzleti vállalkozás egészéhez kötődik és az adott üzlet gazdasági erejét, életképességét, a vállalkozáshoz kötődő jó szerződések gazdasági erejét, magát az üzleti hírnevet fejezi ki, amely kereskedelmi értéket is jelent egyben, és el is adható, azaz átruházható. A személyes jó hírnév természetes jogi személyhez kapcsolódó képességeket, megbecsülést és jó hírnevet jelent és a vállalkozás számára többletjövedelmet biztosít. Nem átruházható a goodwill akkor, ha a vállalkozás egésze ugyan értékesítésre került, de a vállalkozásban korábban dolgozó személyek egy másik vállalkozásba is kerülhetnek, visszavonulhatnak vagy esetleg időközben meghaltak.

jövedelem-megközelítés [income approach]
1. A „jövedelem-megközelítés” kifejezés, arra utal, amit ezen a kifejezésen Európában és Észak Amerikában értenek. (Az UK-ben, azaz az Egyesült Királyságban az értelmezés némiképp eltérő, és ezt a következő (2) paragrafus tartalmazza). Az általános értékbecslői gyakorlat szerint a jövedelem-megközelítés a befektetések elemzésének egyik formája. Alapját az ingatlan jövedelemtermelő-képessége és kapacitása képezi, (amely általában egy adott pénznemben kifejezhető és a bérleti díj formájában jelentkező nyereséggel azonos). A módszer segítségével ez a nyereség számítható át (NPV=net present value) jelenértékké. A nyereséget vagy a profitot a várható jövedelem, és az ingatlannal kapcsolatos működési költségek és egyéb járulékos kifizetések közötti különbségként lehet értelmezni.
A jövedelem-megközelítést lehet a piaci érték (fel)mérésére is használni, vagy egy egyedi befektetés pénzügyi értékének a kiszámítására. A piaci érték megbecslésének eljárása az aktuális piaci állapotok és adatok összegyűjtésével és elemzésével kezdődik. Ez azt jelenti, hogy az összes adat és feltételezés a piaci információkból származnak. Amikor a cél egy befektetés gazdasági értékének (fel)mérése, akkor a kalkuláció az egyéni befektető helyzetéből és annak szempontjaiból indul ki.

2. Ez a bekezdés azzal az értékbecslési eljárással foglalkozik, amely olyan ingatlan esetében készül, ahol a vállalkozás eredményességének mérése többek között a könyvelésén is alapszik. Ezt a megközelítést lényegében olyan ingatlanok piaci vagy befektetési értékbecslésére használják, amelyet különleges célra terveztek és használnak, és amelyek esetében gyakran nem elérhetőek az összehasonlító adatok vagy az eladásokra vonatkozó információk. Ezért az értékbecslést az ingatlan működtetésével, üzemelésével folytatott üzleti tevékenység bruttó pénzforgalmára vonatkoztatva készítik el. Ez a módszer általában azokban az esetekben használható, amikor fennáll a piaci monopólium néhány eleme: Ez a piaci monopolhelyzet adódhat az ingatlan helyzetéből vagy az ingatlan különleges használatára kiadott működési engedélyből. Az ilyen típusú megközelítéshez szükség van olyan szakértői ismeretekre, amelyek az ingatlannal folytatott különleges üzleti tevékenységre vonatkoznak. Az értékbecslést több technika alkalmazásával is el lehet készíteni.

kamat(ráta) [rate of interest]
A tőke vagy pénzbetét kamata, százalékban kifejezve.

„keménymag” bér [hardore rent]
Egy ingatlannál, a bérleti szerződés alapján esedékes bérleti díj vagy a bérleti díj egyik része, amely eléggé biztosnak (és éppen ezért eléggé alacsony, de csaknem kockázatmentes hozamot biztosít) vehető az értékbecslő által meghatározandó bérleti érték megállapítása során. Ennek következtében megbízható módon megjósolható az értékelendő tulajdonosi érdekeltség piaci értéke. A bérleti időtartam alatt, a szerződés szerint meghatározott időközönként végrehajtandó bérleti kiigazítások mellett is ezzel a bérleti bevétellel számolnak, és tőkésítése az örökjáradék elve szerint történik. Ld. KEMÉNYMAG MÓDSZER.

„keménymag” módszer (rétegmódszer) [hardcore method, layer method]
Egy ingatlan tiszta tulajdonjogának vagy egyéb jelentősebb érdekeltségének értékelési módszere (az értékelés alapja a biztos és csaknem kockázatmentesnek tekinthető piaci alapbérleti díj, amelyet az angol értékbecslői gyakorlat „keménymag”-ként nevezett el), amely egy tulajdon átruházást követő bérleti vagy albérleti jogviszonyra vonatkoztat. A keménymag bér, amely viszonylag biztos, az örökjáradék elve (vagy legalábbis a bérlet fennállásának időtartamára) szerint egy alacsonyabb tőkésítési rátával számítható át, mint egy ’marginális’ bér, vagyis a bérleti felülvizsgálatot követően előre látható vagy becsülhető a bérleti díj növekedése. Sokszor a bérleti díj növekedése előre rögzített növekedésként írható le. Vö. FELSZÁMOLÁSI ÉRTÉK TŐKÉSÍTÉSÉNEK MÓDSZERE.

kereskedelmi készlet [trading stock]
Az eredmény-kimutatáshoz vagy más gazdasági elemzéshez készülő értékbecslések esetében előfordulhat, hogy bizonyos ingatlanokat nem kereskedelmi célokból vásároltak meg, és ezeket nem állóeszközként, hanem folyamatos használatban lévő vagyontárgyként kívánják regisztrálni.

kettős ráta módszere [dual rate method]
Elsősorban az UK-ben és a bérleti jog/bérleti érdekeltség értékelésére alkalmazott értékelési módszer. Angliában egészen 1950-es évekig igen gyakoriak voltak a több évtizedes bérleti szerződések, bérleti viszonyok: Az ilyen hosszú időtartamok alatt a bérlő számára a bérelt ingatlan csaknem „saját” tulajdonaként lett figyelembe véve. A különbség természetesen mindig meg volt. Azért, hogy egy-egy ilyen hosszú bérleti időszak után, egy következő hosszú távú bérleti szerződés létrejöhessen a bérlő egy sajátos tartalékalapot hozott létre, a „sinking fund” elnevezésű tartalékalapot. Ennek a tartalékalapnak a rendszerével mind a gyakorlatban, mind az értékbecslési elméletben is fel lehetett állítani a tiszta tulajdonjog és a bérleti jog közötti egyenlőséget:

TISZTA TULAJDONJOG = BÉRLETI JOG + SINKING FUND TARTALÉKALAP

Ebben az egyenletben a különféle cash flow egyenlegek felállításához be kellett vezetni a második rátát, a sinking fund rátáját. Ennek rátának természetesen alacsony rátának kell lennie, hiszen a befektetőnek saját tartalékalapjában lévő pénz után hiba lett volna piaci kamatot érvényesítve számon tartani a pénzt. További jellegzetessége volt ennek az alapnak, hogy a gyakorlatban a cégek ezeket az alapokat valóban elkülönítet rendkívüli alapként kezelték, és azonnal fel is használták , ha véletlenül a hosszú távú bérleti jogviszony bármilyen okból hirtelen megszűnt. A kettős ráta egymáshoz való viszonyára jellemző volt, hogy míg a bérleti jog megtérülésére vonatkozó ráta értéke legtöbbször: 7,0-12,5% (remunerative rate= megtérülési ráta) között volt, addig a sinking fund rátája 1,0-3,5% (accumulate rate= felhalmozási ráta) sávban maradt.

A kettős ráta módszere a bérleti szerződés szerint esedékes jövőbeni jövedelemáramlások értékelésének egyik módszere. Bérleti jognak értékbecslői szempontból csak akkor van értéke, ha a piaci bérleti díjnál magasabb áron lehet bérbe adni egy ingatlant egy meghatározott időre. (A piaci bérleti díjnál magasabb bérleti díj és a piaci bérleti díj különbsége: az úgynevezett profit rent, az extra bérleti bevétel. Maga ez az extra bérleti bevétel képezi a bérleti jog értékét.)

A piaci bérleti díjnál magasabb bérleti díj miatt keletkező extra jövedelem a kettős ráta módszer elvének megfelelően két részre bontandó. Az egyik rész a sinking fund, azaz a tartalékalap feltöltését szolgálja, amely egy hasonló bérleti jog megszerzését szolgáló tartalékalap. A tartalékalap értékének kiszámítása az alacsonyabb értékű rátával (accumulative rate) történik, míg a másik rész tőkésítése a résztulajdon, azaz a bérleti jog értékének a kiszámítását jelenti a magasabb ráta (remunerative rate) segítségével.

kettős ráta táblázat [dual rate table]
Az előző szócikknél részletezett módszer, azaz kettős ráta módszerének gyors és egyszerű számítását megkönnyítő táblázat. A megtérülési adatokat tartalmazó táblázat, ahol a bérleti jog értékének kiszámítása az alkalmasan megválasztott jövedelem megtérülését biztosító ráta (remunerative rate) és a tartalékalap felhalmozását célzó kamatláb (accumulative rate) alapján történik. A kettős ráta táblázatok egyik sorozata adózás nélküli értékeket tartalmaz, a másik sorozata viszont a leggyakoribb adósávok (25-40%-os adótartalom) mellett határozzák a megtérülési (YP) adatokat. A módszer és így a hozzá tartozó értékelő táblázatok jelentősége ma már UK-ben is veszített népszerűségéből. Számos gazdasági ellenérv mellett a gyakorlatban is egyre ritkábbak a 10 évnél hosszabb idejű bérleti és ezekhez kapcsolódó különfél „albérleti” szerződések. Vö. EGYSZERI RÁTA TÁBLÁZAT.

kezdeti megtérülés (kezdeti hozam) [initial return =initial yield]
Befektetési elemzésben, a vásárlás napján a kezdeti nettó jövedelem, a vásárlási ár százalékaként kifejezve. Vö.: HOZAM KIFEJEZÉS. Lásd: MEGTÉRÜLÉS

kényszertől mentes bérbeadó, kényszertől mentes bérlő [willing lessor =willing landlord, willing lesse=willing tenant]
Bérleti érdekeltségek, bérleti jogok értékbecslésekor az elméleti számítás megkönnyítése érdekében használt feltételezés. A legtöbb bérleti szerződés szerint a bérleti díjakat megfelelő időszakonként felül kell vizsgálni, és az ehhez kapcsolódó számításokhoz az értékbecslés során fel kell tételezni, hogy a bérbeadó hajlandó a tárgy ingatlant bérbe adni, és kilátásban van legalább egy hiteles bérlő, attól függetlenül, hogy az értékbecslés napján mi az aktuális helyzet. (Ez a feltételezés jelentősen egyszerűsíti a vonatkozó számítást. Természetesen ez a feltételezés el is hagyható, de akkor a számítást már csak a valószínűség-számítás matematikai eszköztárával lehet elvégezni.)

kényszertől mentes eladó, kényszertől mentes vásárló [willing seller=willing vendor, willing buyer=willing purchaser] Értékbecslési célokból használt általános feltételezés, miszerint az érintett ingatlan tulajdonosa önként, szabad elhatározásból hajlandó az abban lévő érdekeltségét a nyíl piacon érékesíteni, és kilátásban van ugyanezen a nyílt piacon legalább egy hiteles vásárló, függetlenül attól, hogy az értékbecslés napján mi a tényleges piaci helyzet. (Hasonlóan az előbbi fogalommagyarázathoz, ez a feltételezés is jelentősen egyszerűsíti a kapcsolódó számításokat. Nélküle a valószínűség- számítás matematikai eszköztárának használatára is szükség van.)

kiadások[outgoings]
Ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa számára felmerülő költségek, általában éves szinten kiszámítva, pl.: az ingatlan bérbeadásának menedzselése és működtetése, javítások költségei, kamatköltségek, biztosítási díjak és bérlet, amely költségeket a tulajdonjog szempontjából magasabb érdekeltség tulajdonosának kell fizetni, a bérleti/albérleti szerződésnek vagy egyéb kötelezettségeknek megfelelően. Kellően megfontolt üzleti vállalkozásnál célszerű figyelembe venni a jövőbeli egyéb kiadásokat is. Ide tartoznak az olyan kiadások, amelyek egy évnél hosszabb időközönként következnek be; az időszakos felújítások, részleges felújítások vagy a kiseb-nagyobb rekonstrukciós munkálatok.

kiigazított hozam [equated yield]
Egy befektetési célú ingatlan értékelése során akkor beszélünk a kiigazított hozamráta szerinti megtérülésről, ha ez a hozamráta, azaz az „equated yield” éppen egybeesik a belső megtérülési ráta (IRR) értékével. Maga a belső megtérülési ráta (IRR) a diszkontált cash flow (DCF) elemzés olyan kitüntetett rátája, amelynél a jövőbeli bérleti bevételek nettó jelenértéke éppen egyenlő a fejlesztés kezdeti szakaszában befektetett pénzeszközök és más eszközök értékével. A bérleti díjak felülvizsgálatának rendje, a bérleti fizetések kifizetésének módja, továbbá az értékbecslő által feltételezett egyéb tényezők (elég csak az infláció vagy az ezzel ellentétes defláció szerepére gondolni) számos változatot eredményezhet, és ezek a változatok mind-mind befolyásolhatják a jövőbeni bevételek értékét.

korrigált vagy kiigazított nettó üzleti profit/nyereség [adjusted net trading profit]
Az értékelés típusától függően a nettó üzleti nyereség/profit mértéke, figyelembe véve, hogy bizonyos levonások vagy módosítások/kiigazítások miatt az adott körülmények között egyes tételek kifizetésre kerülnek vagy sem.

költség-haszon elemzés [cost-benefit analysis]
Olyan módszer vagy technika, amelynek segítségével közreműködni lehet a döntés-előkészítési folyamatban, beleértve valamennyi költség (kiadás) és haszon (nyereség) pénzügyi szempontok szerint történő számbavételét és mérését. A költség-haszon elemzés társadalmi szempontokat is magában foglal az alternatív projektek vagy egyéb megoldások egymással való összehasonlításakor.

költség-megközelítés [cost approach= Depreciated Replacement Cost]]
Ld. amortizált helyettesítési költség.

kötelezettségek (szerződéses) feltételei [conditions of engagement]
Olyan dokumentum, amely rögzíti azokat a szerződéses megegyezéseket az értékbecslő és az ügyfél között, amelyben többek között meghatározzák az értékbecslés teljes feltételrendszerét, az értékbecslő hatáskörét és az értékbecslő ellenszolgáltatását az értékelési feladat megkezdése előtt.

kritikus út elemzés [critical path analysis]
Olyan vezetőségi technika (különösen a projekt menedzselésben), amelynek segítségével egy projekt létrehozásának legfontosabb tevékenységei elemezhetők, továbbá a tevékenységek és az események (két esemény között lezajló tevékenység) hálózatként ábrázolhatók. Ez a speciális hálózat használható a projekt időtartamának és a tevékenységek sorának szemléltetésére. Ebből a hálózatból választható ki az az útvonal, amely csak az egész projekt elkészültének késleltetése árán hosszabbítható meg. (Ez a vonal maga a kritikus út).

könyvvitelileg leírt/lecsökkentett érték [written down value]
Adott időpontban tőkeköltség vagy érték leértékelődése miatt elvégzett -egy vagy több- éves vagy periodikus levonás eredménye.

környezetvédelmi értékbecslés [environmental assesment]
Technikai, műszaki és környezetvédelmi szakértők által készített jelentés, amely figyelembe veszi egy adott ingatlan vagy javasolt fejlesztés valamennyi környezetvédelmi aspektusát (környezetvédelmi hatástanulmány). Ez a fajta vizsgálat a legtöbbször magába foglalja a talaj mintavételes környezetvédelmi (szennyezettségi) vizsgálatát is és a szükségesnek ítélt helyreállítási/rekultivációs munkálatok meghatározását, a zajjal, a közlekedéssel, sőt a káros vizuális hatások (természetvédelmi területen egy hatalmas gyárkémény, magasfeszültségű elektromos vezetékrendszer, stb.) elemzésével együtt. A nyugati országokban „telekminőségi nyilatkozatnak/tanúsítványnak” is nevezik. Számos esetben az értékelési beszámoló vagy az értékbecslési jelentés mellékletét képezi.

körültekintő telekmegosztás elve [prudent plotting]
Értékbecslési célokból történő felosztás elve az esetben, amikor lehetséges két vagy több piacképes részre osztani egy ingatlant, ha a megosztás feltételezésével a lehető legjobb ár érhető el. Ezt a módszert legtöbbször ingatlanadózási célokhoz és örökösödési adó megállapításhoz használják.

közbelépési jog [step in rights]
Valamely szerződéses fél jogosultsága egy másik fél jogainak és kötelezettségeinek átvételére, ha az utóbbi fél fizetésképtelen, vagy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, vagy bebizonyítható, hogy ez a fél rövidesen képtelen lesz kötelezettségeinek megfelelni.

közvetlen piaci összehasonlítási módszer (összehasonlító módszer vagy piaci érték megközelítés)
[direct comparison method (comparativ method or market value approach)]

Az egyik leggyakrabban használt értékelési módszer, amellyel egy ingatlan bérleti értéke vagy tőkeegyenértéke határozható meg. A módszer elve szerint más olyan összehasonlításba bevonható ingatlanok piaci adásvétele vagy piaci hasznosítása során a vizsgálat időpontjához közeli időpontban elért árakat vagy bérleti díjakat kell figyelembe venni. Az összehasonlításba bevonható ingatlanoknak elhelyezkedésüket, méretüket, természetüket, legfontosabb jellemzőiket és megközelíthetőségüket tekintve hasonlóaknak kell lenniük, illetve az egyes összehasonlítási szempontoknál tapasztalható eltérések figyelembevételére megfelelő kiigazítások is elvégezhetők. Ld. ÖSSZEHASONLÍTÓ INGATLAN/VAGYONTÁRGY; ÖSSZEHASONLÍTÁSI EGYSÉG.

különleges vásárló [special purchaser]
Az a vásárló, akinek különleges oka van ingatlan érdekeltségének megvásárlására, a piac szereplőitől eltérő és különleges körülmények miatt:
Ugyanabban az ingatlanban már létezik egy érdekeltsége;
Szomszédos ingatlant birtokol;
Különleges igényeit csak abban az adott ingatlanban való érdekeltség megszerzése elégítheti ki.
Az (i) és (ii) pontokban az egyesített értékről (marriage value) is szó lehet.

különleges vásárlói érték [ special purchaser value]
Az az ár, amely az ésszerűség szerint elvárható, hogy a különleges vásárló kifizesse. Ez az érték általában meghaladja azt, amelyet a nyílt piacon egyéb vásárlók fizetnéne

külső, független értékbecslő [external valuer]
A külső vagy független értékbecslő olyan szakértő, akit nem fűz jelentős pénzügyi érdek közvetlenül vagy közvetve –partneri, igazgatótársi vagy közeli családtagi kapcsolat révén- a megbízó társaságához, és ez az érdekviszony fordítva sem áll fenn.

látens érték [latent value]
Az az értéknövekedés, amely teljes egészében csak valamilyen jövőbeli esemény bekövetkeztével -például telekterületek egyesítése, engedély jóváhagyása, rendelkezés az infrastruktúráról, vagy az azonnali bérbevehetőség biztosítása- valósulhat meg.

leértékelés [devaluation]
1. Az értékelési gyakorlatban egy összehasonlítható piaci tranzakció eredményeinek elemzése az összehasonlítási egység vagy egyéb összehasonlító információ meghatározásához.

2. Egy ingatlan értékének csökkenése.

legmagasabb és legjobb használat [highest and best use]
A legmagasabb és legjobb használat elve az IVSC által (is) használt értékbecslői (elő)feltételezés, amely igen széles körben elterjedt Észak-Amerikában. A legmagasabb és legjobb használat elve az IVSC definíciója szerint a következő: „Egy ingatlan legvalószínűbb használata, amely fizikailag lehetséges, megfelelően indokolt, (építés)jogilag megengedett, pénzügyileg megvalósítható, és az összes előbbi feltételt kielégítő használati forma között a legnagyobb profittermelő képesség miatt az értékelt ingatlan legmagasabb értékét eredményezi.” Nyilvánvaló, hogy egy (építés)jogilag nem megengedett vagy fizikailag nem lehetséges (nem kivitelezhető) használat nem tekinthető legmagasabb és legjobb használatnak. Ugyanakkor jogilag is megengedett és fizikailag is lehetséges használat még további meggyőző magyarázatot igényel az adott használat alkalmazásának ésszerűen valószínű vagy megfelelően indokolt létének igazolására. Ha az analízis szerint egy vagy több felhasználás ésszerűsége csaknem egyformán valószínű, akkor ez a következtetés kiegészítő megvalósíthatósági tanulmánnyal ellenőrizhető. A kiegészítő elemzés szerinti legmagasabb értéket eredményező felhasználás lesz a legmagasabb és legjobb használat, és amely analóg a piaci érték definíciójával.

lemondási érték [surrender value]
1. A bérleti jogviszony még le nem járt részének az értéke, amelyet a felmondás esetén ki kell fizetni a tulajdonosnak. Lásd: EGYESÍTETT ÉRTÉK. 2. Az az összeg, amelyet egy biztosító fizet meg adott időben, ha egy meghiúsulás esetére biztosított megállapodás az egyik vagy mindkét fél visszalépése miatt nem jön létre. A biztosító által fizetett rész értékét, arányát a biztosító és a biztosított közötti megállapodás határoz meg.

licencdíj módszer [royalty method]
Ásványokban gazdag földterületek vagy bányák értékbecslésének módszere. Ennek a módszernek a segítségével meg lehet becsülni az ásványkitermelés engedélyezésért – a bányaüzem folyamatos működtetés alatt – megszerezhető jogdíj vagy jogdíjak legvalószínűbb értékét.

likvidációs érték [liquidation value]
Lásd: kényszereladási érték

lineáris interpoláció [linear interpolation]
Matematikában használt fogalom, két adott értéket összekötő egyenes vonal bármely pontján érték megbecslése, azzal a feltételezéssel, hogy a két adott érték közötti változás lineáris. Az értékbecslési gyakorlatban legtöbbször a belső megtérülési ráta kiszámítása során használják. Alkalmazása egyszerűbb – bár kissé pontatlanabb- eredménnyel jár, mint az egyes a hozamgörbék jelenértékének grafikus ábrázolása, vagy a fokozatos megközelítés elve szerinti számolás.

maradék zóna [remainder zone]
Üzletek esetében a zóna értékbecslési eljárás használatakor a megmaradó területek: azaz, amelyek nem alkalmasak további felosztásra. Lásd: MEGFELEZÉS

maradványértékelés, maradványérték módszer [residual method=residual valuation]
Olyan ingatlan értékének meghatározására használható módszer, amely alkalmas fejlesztések, újrafejlesztések, vagy rekonstrukció/felújítások értékelésének elvégzésére. Első lépésként meghatározandó a munkálatok teljes költsége, beleértve a munkadíjakat, egyéb kapcsolatos kiadásokat, a hiteltörlesztést és kamatait, fejlesztő kockázatát és hasznát, végül a fejlesztés elkészülte utáni teljes értéket. A második lépésben a fejlesztés egyenlege határozható meg, amelyet ezután hozzá kell igazítani az értékbecslés dátumához, így jön létre a kiadások és a bevételek különbözeti értéke. (Ha az első lépésben minden lényeges elemet- kivéve a földterület értékét – a felmerülő kiadások sorrendjében figyelembe veszünk és számszerűsítünk, valamint a kész projekt bevételi összegét is meghatározzuk, akkor a maradványérték a telek fejlesztői szempontból érvényes értékével esz egyenlő. Ha a kész projekt értéből a telkek értékét vonjuk le, akkor az előbbi maradványértékelés ellenőrzését kapjuk, azaz az „elkölthető” kiadásokra fog vonatkozni a maradványösszeg. A maradványösszeg tehát két ismertnek feltételezett adatból számítja ki a harmadik és „ismeretlennek” feltételezett vagyonelem értékét.)

maradvány érték [residual value]
Maradványértékelés során meghatározott érték. (Pontosabb megfogalmazás úgy lenne szakszerű, ha azt mondanánk, hogy a „ telekérték a maradványérték elve szerint” vagy a „felépítmény értéke a maradványérték elve szerint”. Mindkét megfogalmazás esetében egyértelmű, hogy melyik két ismertnek feltételezett vagyonelem értékéből számoltuk ki a harmadikat.)

marginális hozamráta [marginal yield]
Az UK területén alkalmazott és az értékelő táblázatok használatára alapozott értékelési módszer eleme, az a tőkésítési ráta, amellyel a bérleti jövedelmek változó részét diszkontálják vagy számítják át tőkeegyenértékre. Ebben a értékelési felfogásban a bérleti bevételeket két részre osztják; a biztos, azaz mindenkor nagy biztonsággal érvényesíthető bérleti díj, míg a második a sokkal kockázatosabb bérleti díj, amelyet több esetben nem lehet a piacon érvényesíteni, és jóval nagyobb a kockázata is. A marginális hozamráta ennek a kockázatosabb bérleti részaránynak a tőkésítésére szolgál.

megállapodásos érték [covenant value]
Beruházási célból létrehozott ingatlan tőkeértékének azon része, amely egy meghatározott bérlővel megkötött bérleti szerződés eredménye alapján határozható meg.

megfelelő diszkontráta [criterion rate]
A diszkontált cash flow módszer alkalmával, a jelenérték számítási eljárásakor a különféle diszkontrátákból kiválasztott (megkülönböztetett) ráta. A megfelelő ráta kiválasztása a pénz aktuális (hitel)költségének értéke (hitelre vonatkozó banki kamatráta) vagy alternatív beruházások várható hozamainak a figyelembevételével kerül sor. Ld. KAMATLÁB ALTERNATÍV KÖLTSÉGE

megfelezés elve [halving back]
Egy település belső övezetében lévő kiskereskedelmi üzlet hasznos területét összehasonlító módszer, amelynél az üzlet területét zónákra osztják és ennek az eredményével végzik el az értékelést bérleti szempontból. Az ilyen típusú vizsgálatok rendszerint csak a földszinti területre korlátozódnak. Az alapelv az, hogy egy hagyományos üzlet legértékesebb (eladó)területe elöl az utcafronthoz közel található, vagyis a bemutató területen. A terület hasznossága és értéke ezután a mélységgel arányosan csökken. Az eljáráshoz az üzlet teljes területét zónákra osztjuk, amelyek mélysége rendszerint megegyezik. Az első, vagyis az elöl lévő zóna értéke X Ft/m2 vagy Y Euro/m2 . Valamennyi további zóna értéke ezután „megfeleződik”. Ha a mélység jelentős, egy nagy hátsó zóna (’fennmaradó zóna’) további visszafelezés nélkül értékelhető. Az esetben, ha van közvetlen bejáratú és lehetőleg kirakatokkal rendelkező hátsó terület is, az érték módosulni fog a zónákra osztással kapcsolatban. Ld. ZÓNÁKRA OSZTÁS MÓDSZERE.

meglévő (jelenlegi) használat értéke [existing use value]
A meglévő/jelenlegi használat értéke az S4.42.-ben olvasható definíciója a következő: „az a becsült összeg, amelyért egy adott vagyontárgy (ingatlan, gép és berendezés) az értékelés napján értékesítésre kerül a jelenlegi vagy meglévő használatának további folytatása alapján, de feltételezve, hogy a vagyontárgy használatát bérléti jogviszony nem terheli – ingatlan esetében „üres” -, és egy megfontolt eladó és egy megfontolt vevő között, tisztességes és szokásos piaci feltételek mellett zajló tranzakció keretében, megfelelő piaci marketing időtartam után, amely időtartam során minden résztvevő fél minden lényeges információ birtokában, körültekintően és kényszerítés nélkül cselekedett.” ld. S4.39.-S4.62.

meglévő használat szerinti érték[existing use value]
A meglévő használat szerinti értéket az S4.42 a következőképpen definiálja:
„az a becsült összeg, amelyért az adott vagyontárgy, az adott értékelési fordulónappal a nyílt piacon elcserélhető, a meglévő, azaz a jelenlegi használat folyamatos fenntartása mellett, egy kényszertől mentes eladó és egy kényszertől mentes vevő között a szabad piacon gazdát cserélhet, normál tulajdon-átruházási tranzakciót és megfelelő marketing időtartamot (piaci kínálati időt) feltételezve, amikor is az adásvételi szerződésben résztvevő felek minden fontos tény és információ birtokában vannak, döntéseiket megfontoltan hozzák és semmiféle egyéb kényszerítő tényező nem áll fenn, de feltétezve, hogy a vagyontárgy szabad, azaz „bérlőmentes” állapotban van. Lásd: S 4.39-S4.62

megtérülési arány [rate of return]
Vö.: BEFEKTETÉSI HOZAM. Lásd: MEGTÉRÜLÉS (TŐKE).

megtérülési ráta vagy arány [remunerative rate]
Értékbecslési célokból az a kiválasztott hozam, amelyen a jövedelem -a megfelelő amortizáció után-, amely a befektetési ingatlanból származik, tőkésíthető, és tükrözi az ingatlan jellegéből fakadó kockázatot. Lásd: TELJES KOCKÁZATI HOZAM; MEGTÉRÜLÉS (YP)

megtérülési (YP) idő [years’purhase=YP])
Elsősorban az UK- területén alkalmazott jövedelem-megközelítés módszernél az az összeg, amellyel meg kell szorozni a nettó (éves) jövedelmet ahhoz, hogy megkapjuk a tőkeértéket, vagy más szóval az (jövedelem alapú) értéket. A számításához egy vagy két, megfelelően kiválasztott tőkésítési vagy leszámítolási rátát kell segítségül venni. A módszer alkalmazásához megfelelő értékelő táblázatok állnak rendelkezésre:

1) kamatos kamat számítási táblázatok;
(2) megtérülési idő (YP) egyetlen ráta alkalmazásával adott időszakra;
megtérülési idő (YP) két ráta alkalmazásával adott időszakra- sinking fund, azaz tartalékalap képzéssel;
(4) előző táblázatok adózási kulcsokkal

megtérülés kockázati tényezője és a profit [return for risk and profit]
Az értékelési folyamat során meghatározott kockázati tényező (az éves kamatrátához hasonlóan %-ban kifejezve) és a fejlesztő profitja. Ez a két (egymással összefüggő adat) egy ingatlan esetében a földterületre vonatkozó bérleti szerződésből vagy a teljes ingatlan tényleges bérleti bevételeiből számítható ki. (Minden profithoz tartozik egy kockázati tényező. Általános tapasztalat, hogy egy alacsonyabb arányú profit kockázati tényezője alacsonyabb, ugyanakkor egy magasabb profithoz nagyobb kockázati tényező tartozik)

megtérülés (YP) egy ráta szerint [ single rate years’ purchase]
Lásd: EGYETLEN RÁTA SZERINTI MEGTÉRÜLÉSI TÁBLÁZATOK

mennyiségre vagy méretre vonatkozó engedmény [quantum allowance]
Viszonylag nagy ingatlanok értékbecslése estében, ha a piaci viszonyok lehetővé teszik, a bérleti bevételek vagy tőkeérték alapján elvégzett értékbecslési végeredményből egy kisebb összeg levonható, amelyet az összehasonlítható kisebb ingatlanok alapján számítanak ki. Ennek a kisebb értékcsökkentésnek az a célja, hogy tükrözze az értékbecslés tárgyát képező ingatlan nagyobb méretét és a piaci megfigyelést, hogy egyre nagyobb méretű vagy a szokásostól jelentősen nagyobb ingatlan eladásakor a fajlagos ár némiképp alacsonyabb lesz, mint a kisebb/szokásos méretű összehasonlító ingatlanok esetében.

méltányos (megfeleleő) érték [fair value]
A méltányos vagy megfelelő érték fogalmát a 16-os számú Nemzetközi számviteli szabályzat ( International Accounting Standard- IAS16) a következőképen határozta meg: „Az az összeg, amelyért az adott vagyontárgyat (széles értelemben értelmezve) el lehet cserélni minden lényeges információ birtokában lévő és megfontolt, körültekintő piaci szereplők között, normál tranzakciós körülményeket feltételezve.” ( VÖ S4.36-S4.38). Az IAS 40 számú szabályzat (40-ess számú Nemzetközi számviteli szabályzat) 29 §-a is ezzel az értékfogalmat tárgyalja, kiegészítve a méltányos érték fogalmát befektetési célú beruházásokra illetve ingatlanokra.

mész, cement, homok szerinti érték [bricks and mortar valuation]
(Az angol szóhasználatban tégla és habarcs kifejezés is arra utal, hogy az értékelés egyszerűen csak a bekerülési anyag költségeket és az adott ingatlan, projekt felépítéshez szükséges munkaerő költségét veszi figyelembe.) Az ilyen típusú értékbecslések egyértelműen csak az ingatlan (későbbi) jövedelemtermelő-képességét biztosító részek (építőanyagok, berendezések és munkaerő) értékét tartalmazzák. Az egyéb járulékos költségek, mint a bútorzat, felszerelési tárgyak, egyéb berendezések, licencek, hatósági vagy jogi engedélyek vagy akár a goodwill értékét nem tartalmazzák. Ezt a módszert a TEGOVA nem javasolja főmódszerként alkalmazni, de sok esetben hasznos lehet egyes befektetések belső szerkezetének vagy arányának a meghatározásakor.

minimum összeg [fall-back figure]
(A nemzetközi ingatlanszakmában gyakran használt szóbeli kifejezés, de meglehetősen pontatlan megfogalmazás, szó szerinti fordítása a „megvágott összeg” lehetne.) 1. Az minimum összeg –ingatlan adásvétele, bérbeadása vagy akár rövidebb idejű használata alkalmával -, amely még egy ajánlattételnél egyáltalán szóba jöhet vagy elfogadható, és a tárgyalás alapját képezheti. 2. Néha a „gyorsított felszámolási érték” értelmében használt kifejezés.

működő/termelő üzem [process plant]
A működő üzem: gép és felszerelés az üzemi gépek és felszerelések részét képezik, amelyek nem tartozékok, a GN3.02-GN3.04-ig terjedő részben leírtak szerint, és amelyek a működő üzemet alkotják. Eleve arra tervezték, hogy egy működő vállalkozás részeként jövedelmet hozzon létre, vagy hozzájárul egy adott tevékenység folytatásához/alkalmazásához. Az üzem, a gépek és a felszerelések a teljes vállalkozás üzleti értékének részét képezik, gyakran döntő részét, és értékbecslésük külön, egy részletes leltárnak megfelelő sorrendben vagy vagyonosztályonként történik. A mérlegeket legtöbbször azzal a feltevéssel készítik el, hogy az üzleti vállalkozás folytatódni fog, így a gépeket és felszereléseket a költségük alapján fogják a cég könyveiben szerepeltetni. A gépek és felszerelések értékbecslése az ingatlanokra is vonatkozó elvek alapján történik, amely a jelenlegi használat szerinti érték elve értelmében meghatározott értéknek felel meg.

negatív érték vagy negatív értékek [negative value]
A negatív értékek azok az értékek, amelyek törvényes és egyben financiális kötelezettségeket/tartozásokat/passzívákat jelentenek az ingatlan (vagy egyéb vagyontárgy és eszköz) tulajdonosa vagy használója számára. A negatív értékek abban az esetben merülhetnek fel, amikor az ingatlanokhoz vagy egyéb vagyontárgyhoz, a törvényes kamatláb szerint számolva, fizikai, törvényes, financiális, vagy szerződésbeli kötelezettségek kapcsolódnak, ezért már jelenleg is valós vagy esedékes, esetleg hipotetikus kiadásokat (negatív pénzforgalmat idéznek elő) jelentenek, vagy pedig kiegészítő helyreállítási munkálatokat és befektetéseket igényelnek. Egy adott vagyontárgy értéke az időben jelentősen átalakulhat és megváltozhat, a korábbi pozitív érték (vagyon) passzívává is (tartozás) átalakulhat, és akkor már negatív fejlesztési érték [negative development value] Az a fejlesztési érték, amely negatív, azaz, ahol a meglévő és jelenlegi használathoz tartozó érték nagyobb, mint az ingatlan későbbi alternatív fejlesztési vagy újrafejlesztési értéke.

Nemzetközi Értékbecslési Szabvány Bizottság [International Valuation Standards Commitee=IVSC)
Az IVSC-t 1981-ben alapították. Alapvető célkitűzése a nemzetközi nagyvállalatok és konszernek értékbecslésére vonatkozó értékbecslési szabványok és eljárási útmutatók kialakítása és közzététele, amelyeket nagyvállalati mérlegekhez lehet használni. Az IVSC világszerte támogatja ezen nemzetközi értékelési szabványok elfogadtatását és szakmai felügyeletét.

nem lineáris értékcsökkenés (gyorsított értékcsökkenési leírás) [curved line depreciation]
Olyan értékcsökkenés, amely az ingatlan vagy egyéb vagyontárgy értékének egyre gyorsuló csökkenését feltételezi egy adott időszakon keresztül, s ennek megfelelően ez egy – a szabadeséshez hasonló – görbe vonallal határozható meg grafikus ábrázolásokon. Adózási célokból sok esetben igen előnyös lehet az ilyen típusú értékcsökkenési leírás alkalmazása.

nettó bérlet [net rent]
Ingatlan bérbeadásából származó nettó jövedelem, az összes kiadást levonva, beleértve a javításokat is (az egy évnél hosszabb időtartamú vagy több év után bekövetkező szükséges javításokat, pl.: liftjavítások, nagyobb installációk, berendezési tárgyak költségéhez tartozó időarányos rész). A költségekhez tartoznak azok a biztosítási és irányítási költségek is, amelyeket a bérbeadónak kell állnia

nettó eladási ár [net selling price]
Vagyontárgy értékesítéséből származó összeg, amelyből az értékesítés járulékos költségei is le lettek vonva, és az értékesítés ésszerűen eljáró és önkéntes felek között történt

nettó hozam [net yieldàtrue net yield]
Lásd: VALÓDI NETTÓ HOZAM

nettó jelenérték [net present value = NPV ]
A nettó jelenérték módszerével kapott eredmény.

nettó jelenérték módszer [net present value method]
A diszkontált cash flow elemzésben használt módszer, amellyel meghatározzák (kiszámítják vagy akár matematikailag modellezik) azt az összeget, ami a ki és beáramló pénzfolyamok jelenértékei között fennáll. A vizsgált projekthez, fejlesztési koncepcióhoz vagy gazdasági időszakhoz a kiadások és a bevételek pénzben vannak megadva vagy kifejezve. Az egyes és különböző időszakokban felmerülő kiadások és bevételek az alkalmasan megválasztott rátával vannak jelenértékre átszámítva vagy diszkontálva. Vö.: BELSŐ MEGTÉRÜLÉS ARÁNYA

nettó helyettesítési költség(ek) [net replacement cost]
Földterületek és ingatlanok értékbecslése során alkalmazzák, a különféle amortizációs hatások miatt bekövetkező értékvesztések összesítése után határozható meg a nettó helyettesítési költség értéke, amely tükrözi a fizikai, funkcionális és gazdasági avulást valamint a környezetvédelmi értékcsökkentő tényezőket. Ha az új helyettesítési költségből levonjuk az előbbiekben meghatározott összes amortizáció mértékét, akkor megkapjuk az adott vagyontárgy nettó helyettesítési költségét, az adott értékelési időpont szerint. (Hangsúlyozni kell, hogy ez az érték az adott vagyontárggyal teljesen azonos használati értékre vonatkozik. Jelentősen különbözhet ez az érték a nettó helyreállítási költségtől. Egy konkrét példán érzékeltetve: egy műemlékileg védett gótikus templom nettó helyreállítási költsége az ugyanolyan kőanyagokból, ugyanolyan hagyományos kézi kőfaragással előállított épületszerkezet kivitelezési költsége. Ugyanennek a templomnak helyettesítési költsége – mondjuk 200 fős befogadóképesség esetén -, modern anyagokból, modern építészeti elképzelés szerint, modern szerkezetből, modern technológiával megépített 200 fős, és a gótikus templomnál jóval kisebb alapterületű templom kivitelezési költségével egyenlő.) Lásd: AMORTIZÁCIÓS ÖSSZEG; BRUTTÓ CSEREKÖLTSÉG.

nettó kereskedelmi haszon [net trading profit=NTP]
A nettó kereskedelmi haszon a bruttó kereskedelmi haszon, mínusz az üzemi költségek (egyes költségek évente fordulnak elő, mások pedig a nagyobb időközökben valószínűsíthető, becsült kiadások éves egyenértéke szerint vehetők figyelembe).

névérték [Face Value]
Olyan érték, amely gazdaságilag kellő módon alátámasztható, vagy akár már nem felel meg a piaci tényeknek. Az egyik legjellemzőbb példa egy adott váltó, pénzérme vagy bankjegy kibocsátáskori értéke. Az angol szóhasználat, az „arcérték” a bankjegyre ráírt összeg nagyságára utal, amely érték általában már nem azonos a tényleges piaci értékkel, bankjegynél a vásárlóerő értékével.

névleges érték szerinti elfogadás [nominal consideration]
A „névleges érték szerinti elfogadás” igen kis összegnél fordul elő, vagy annyira alacsony a névleges érték, hogy az ingatlan piaci értékéhez képest csak szimbolikus értékű.

nominál/névleges érték [nominal value]
1. Névérték, melyet mindig meg kell különböztetni a piaci értéktől: A legjellemzőbb esetek a névleges/nominál értékre: (1) részvény névértéke egy vállalatban/válalkozásban; (2) ingatlanért fizetett elhanyagolható vagy névleges tőke; (3) egy valuta névértéke vagy egysége; (4), minimális bérleti díj, azaz egy jelképes díj.

növekedési ráta [growth rate]
Az a ráta vagy tényező, amely a bérletek vagy tőkeértékek, tőkeegyenértékek bizonyos piacon emelkedtek (vagy csökkentek, ’negatív növekedési ráta’) a múltban, vagy előreláthatólag növekedni (vagy csökkenni) fognak a jövőben. Ennek oka lehet egyrészt a keresletben és kínálatban bekövetkező tényleges vagy várható változás, vagyis valós változás, vagy másrészt az infláció (vagy defláció). Rendszerint éves százalékként kerül kifejezésre egy adott időponttól kezdődően, és minden bizonnyal meghatározott számú éven keresztül. Ld. TÉNYLEGES NÖVEKEDÉSI RÁTA.

nulla érték [nil value]
 Az adott ingatlanhoz fűződő olyan érdekeltség értéke, amelynek nincs semmiféle értéke, semmilyen különleges vagy akár általános célból sem.

nyílt piaci érték [open market value]
Az a legjobb ár, amely összeg ésszerűen elvárható az értékbecslés fordulónapján az ingatlan tulajdonjogáért, normál piaci feltételek között. A nyílt piaci érték fogalmát számos vonatkozó törvényi előírás és rendelkezés is meghatározza (lásd piaci érték).

piaci ár [market price]
Az adott piacon, az adott ingatlan értékesítéséből realizálható összeg. Általában igen gyakran, de szakmailag nem elfogadható módón, helytelenül és keverve használják a „piaci értékkel”. Vö.: ELADÁSI ÁR

piaci érték [market value]
Az elfogadott IVSC/TEGoVA definíció a következő:

A piaci érték az a megbecsült összeg, amelyen az értékbecslés napján az ingatlan tulajdonjoga az önkéntes vásárló és az önkéntes eladó között kicserélődik, megfelelő marketingtevékenységet követően, amelynek során a felek ésszerűen, körültekintően és kényszer nélkül jártak el. Lásd: (Sz4.06-Sz4.32) Vö.: PIACI ÁR

paci érték a jelenlegi használat szerint [market value for existing use]
(az EVS 2003 szabályzat szerint is használt fogalom) A piaci értéket a jelenlegi használatból úgy definiálják, mint az a becsült érték, amelyen a vagyontárgy tulajdonjoga elcserélhető az értékbecslés napján, ha az értékbecslés a jelenlegi piaci értékként a jelenlegi használat elve szerinti értékmeghatározást veszi alapul, tovább azt is feltételezve, hogy a vagyontárgy nincs elfoglalva, azaz azonnal bérbe is adható, az értékesítésre megfelelő marketingtevékenység után kerül sor, amelynek során a résztvevő felek ésszerűen, körültekintően, és kényszer nélkül jártak el. A részletes magyarázat az EVS 2003 Sz4.39-Sz4. 62-ig terjedő fejezeteknél található.

piaci hozam (minden kockázati tényezőt figyelembe vevő hozam ) [all risk yield=market yield]
Egy a [ piaci szereplők által közösen elfogadott] megtérülési hozam ráta, amely mind a tiszta tulajdonjogú, mind a bérleti jogú ingatlanok értékelés során használatos, amely egy adott beruházással kapcsolatos valamennyi [piaci] lehetőséget és kockázatot tükrözi.

összehasonlítási egységre vonatkozó hozam [unitisation yield]
A (DCF vizsgálathoz) használható hozamráta egy speciális formája, amelynél valamilyen speciális egységre vonatkozóan került megállapításra a hozam mértéke. Az összehasonlítási egységre vonatkozó hozam leggyakoribb alkalmazása a következő ingatlantípusokra jellemző:

Ingatlantípus megnevezése Összehasonlítási egységre vonatkozó hozamráta neve/mértékegysége
1 Hotel/korház Euro/ágy/nap,
2 Benzinkút-1 (egyes töltőállomás értékelése) Ft/liter
3 Benzinkút-2 (hálózat 15-100 töltőállomás együttes értékelése) Átlagos évi liter/töltőállomás
4 Autókereskedés Ft/eladott gépkocsi
5 Shopping Center Ft/vásárló
6 Fitnes-Wellness szalon, fodrászüzlet Ft/vendég

összehasonlító megközelítés [comparative approach]
Ez az elnevezés gyakrabban használatos, mint ’az értékesítések/eladások szerinti összehasonlítási megközelítés’, mivel a megközelítés egyaránt alkalmazható a tőkére és a bérleti díjra vonatkozó értékelésekre. A megközelítés neve maga megmagyarázza a módszer lényegét. Az értékelés készítésekor az ingatlant más ingatlanokkal hasonlítják össze, ha a piaci tranzakciók megbízhatók és megfelelnek a kívánt értékkategória meghatározásához szükséges értékbecslői kritériumoknak.

összehasonlító mértékegység [unit of comparison]
Az adott ingatlantípus fajlagos értékét kifejező és szakmailag is széles körben elfogatott egység, amelyet az ingatlan aktuális (vagy feltételezett) bérletének vagy eladási árának elemzése során vesznek figyelembe vagy határoznak meg, és a közvetlen összehasonlítási eljárásban (piaci módszernél) az összehasonlítás alapjaként használnak fel. Például, az irodák bérleti díjának értékét/mértékét ár/négyzetméter formájában fejezik ki (hónapra – például 12,5 Euro/m2/hónap- vagy évre), vagy egy hotel tőkeegyenértékét szobánkénti árak formájában.

összehasonlító vagyontárgy [comparable asset]
Egy adott ingatlan értékének meghatározásakor olyan tulajdon-átruházási tranzakció vagy egyéb mértékadó piaci üzletkötés (ahol az ingatlan részaránya a meghatározó), amely kellő mértékben hasonló természetű/tulajdonságú és elhelyezkedésű ahhoz, hogy az egyes részleteit elemezni lehessen valamely alkalmas összehasonlítási egység vagy mérőszám segítségével. Igen szerencsés, ha az összehasonlító vagyontárgy (például egy soklakásos társasház esetében) ugyanazon az ingatlanon belül vagy közvetlen közelében található.

pénz időértéke [time-value of money]
Annak a gazdasági életben mindig is érvényesülő törvényszerűségnek a felismerése és egyben figyelembevétele, hogy egy adott pénzösszeg jelenlegi birtoklása értékesebb, mint az a jog, amely ugyannak a pénzösszegnek a jövőbeli megszerzését vagy a pénzösszeggel való rendelkezését teszi lehetővé. Az értékelésnek meg kell vizsgálnia azt a jövőbeli időpontot, amely időpontra a készpénz megszerezhető vagy kifizethető, és diszkontálni kell egy alkalmas/kiválasztott rátával, vagy másképpen az 1,0-nál kisebb jelenérték tényezővel [ 1/( (1+i)) , ahol „i” a vonatkozó kamatráta, és az „n” az eltelt idő(periódusok) értéke]. Ennek az elvnek megfelelően, egy a jövőben elérhető összegnek csak egy diszkontált értéke van – amely mindenképpen alacsonyabb az adott érték abszolút értékénél- és az az érték nettó jelenérték. A nettó jelenérték angol megfelelője az NPV=net present value. Lásd: BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA (IRR).

piaci bérleti díj és a szerződéses bérleti díj különbözete [profit rent]
Haszonbérlő vagy főbérlő érdekeltségének értékelésekor, az egyéb albérlő(k)től származó bérleti díj és a tulajdonos felé fizetendő bérleti díj különbözete; a piaci bérleti díj és a szerződés szerinti vagy tényleges bérleti díj közötti különbség. (Feltételezve, hogy a szerződés szerinti bérleti díj alacsonyabb vagy magasabb, mint a piaci bérleti díj. Értékbecslői szempontból a bérleti jognak (leashold interest) csak akkor van értéke, ha a szerződés során valamilyen okból a piaci bérleti díjnál alacsonyabb bérleti díjon sikerült a bérleti jogviszonyt megkötni. A bérleti jognak is addig és csak addig az időpontig van értéke, amíg a tulajdonos elfogadja – bizonyos meggondolások miatt-, hogy kisebb bérleti díjat kér, mint a piaci bérlet díja.) A „profit rent” mértéke tehát függ a haszonbérlő által elfoglalt hely piaci bérleti díjától és a bérbe nem adott területek rezsiköltségétől, amelyből le kell vonni a teljes, közvetlen főbérlőnek fizetendő bérleti díjat, és a bérleti szerződésekben szereplő egyéb tényezők által meghatározott költségeket.

piaci bérleti díj [rental value]
Az a bérlet, amelyet az ingatlanért ésszerűen el lehet várni, a nyílt piacon adott időben, és amelyet a megfelelő bérleti szerződés kikötései határoznak meg. Vö.: TŐKÉS ÉRTÉK.

precedens eljárás vagy technika [ precedence technique]
Ennél az eljárásnál egy megfelelő diagramot használnak, hogy bemutatassák az egyes komplex tervek végrehajtásához szükséges eljárások és feladatok egymástól való függőségét és prioritását. Lásd: HÁLÓZATELEMZÉS

program (project) értékelése (és) felülvizsgálati technikák [pert technique]
Ez az eljárás a hálózatelemzési technikák egyik módszere. Azzal a különleges tulajdonsággal rendelkezik, hogy a felhasználó megadja a projekt megvalósításához szükséges tevékenységek időtartamát egy optimista és egy pesszimista becslés szerint, valamint a legvalószínűbb időtartam becslését. Az eljárás ezen input adatok alapján többféle végeredményt ad.. Lásd: KRITIKUS ÚT; ELJÁRÁS DIAGRAM.

regresszió elemzés [regression analysis]
Egyfajta statisztikai eljárás, amelynek célja két vagy több adatcsoport közötti kapcsolat számszerűsítése. Az adatcsoportokat általában függő változóknak hívják. Ennek az eljárásnak legtöbbször az a célja, hogy az egyik független változóval kapcsolatban mennyiségi előrejelzéseket lehessen tenni.

remélt érték [hope value]
Egy vagyontárgy nyílt piaci értékének eleme az azonos célú használat elve szerint meghatározott értékén túlmenően, amely valamely értékesebb jövőbeni (alternatív) használat vagy fejlesztés lehetőségét tükrözi. A remélt érték feltételezése számításba veszi a szóban forgó lehetőségek bizonytalan természetét vagy mértékét, beleértve a szükséges tervezési engedélyek megszerzéséhez vagy a vonatkozó (építési és egyéb hatósági) korlátozások, megszorítások elhárításához előreláthatólag szükséges időt, amelyek mind szükségesek a későbbi és értékesebb használat megvalósulásához. Ld. FEJLESZTÉSI ÉRTÉK, LÁTENS ÉRTÉK.

rendkívüli esemény utáni érték [deprival value]
A „deprival value” egy vagyontárgy feltételezett gazdasági vészhelyzet vagy természeti csapás utáni állapotnak megfelelő üzleti értéke, ha valamely fontos vagyontárgyától megfosztják az adott vállalkozást vagy ez a vagyontárgy jelentős károsodást szenved. Ez az érték (minimális kár esetén) a vagyontárgy nettó helyettesítési költségével megegyezhet. (A „deprival value” alapján történő elszámolást először Ausztráliában vezették be az 1970-es évektől, ahol igen jelentős volt az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő erdők, illetve természetvédelmi területek aránya. Elemi csapások (tűzkár, stb.) esetén igen jelentős veszteségek és károk keletkezhetnek. A tulajdonos szempontjából a károk kissé mérsékelhetők, ha az adott területre megfelelő biztosítással rendelkezik. A kár tehát több esetben kisebb is lehet, mint a ténylegesen elszenvedett veszteség, hiszen a biztosító bizonyos határig kárpótolja a tulajdonost. A „deprival value” a következő három érték és tényező eredőjeként fogható fel:

           Helyettesítési költség;
Rendkívüli káresemény következtében előálló veszteség;
Biztosításból várható kompenzáció összege.

részenkénti értékesítési érték [break-up value]
Egy meghatározott olyan ingatlan – amely telekből és több épületből áll – értéke, amelyről feltételezzük, hogy különböző (felosztható) részletekben kerül értékesítésre, abból a célból, hogy a lehető legmagasabb árat sikerüljön elérni.

ritkaság vagy hiány miatti többletérték [scarcity value]
Egy adott ingatlan kiegészítő vagy többletértéke, amely olyan piacon realizálható, ahol az egyensúlyi állapothoz képest több a potenciális vásárló/bérlő, és akik ugyanazt vagy egymáshoz igen hasonló ingatlanokat kívánnak megvásárolni vagy bérbe venni. Így erre a keresett ingatlanra vagy ingatlantípusra vonatozó piaci ár meghaladja a kínálat és kereslet egyensúlya esetén kialakuló árat vagy értéket. Ez a piacon igen gyakran előforduló helyzet, melyet egyes esetekben a jogi rendelkezések és törvényi előírások miatt mégsem lehet figyelembe venni a bérleti jogviszonyok értékelésekor.

saját rész, önrész tőkeértéke[equity value]
Egy vállalkozás nettó értéke vagy a vállalkozás által kibocsátott részvények értéke, a nettó adósságállomány, egy vagyonértékelési fordulónappal megállapított érték, amely összegért egy kényszertől mentes eladó és egy kényszertől mentes vevő között a szabad piacon gazdát cserélhet, normál tulajdon-átruházási tranzakciót és megfelelő marketing időtartamot (piaci kínálati időt) feltételezve, amikor is az adásvételi szerződésben résztvevő felek minden fontos tény és információ birtokában vannak, döntéseiket megfontoltan hozzák és semmiféle egyéb kényszerítő tényező nem áll fenn. A saját rész értékét másképpen „ a piaci tőkésítés” névvel is szokták illetni, részletes ismertetését az üzleti célú értékelési szabályzatok és eljárások tartalmazzák.

speciálisan (sajátosan) fogyatkozó értékű földterület [waisting assets].
Ez az a különleges vagyonosztály, amely a következő sajátos földhasználati eseteket foglalja össze:
ásványban gazdag területek természeti kincseinek kitermelése,
           hulladéklerakó telepek,
temetkezési helyek.

Ezeknél a különlegesnek mondható földhasználati formáknál a jelenlegi használat időtartama véges, illetve a működtetés, kitermelés intenzitás függvényében előre meg is határozható. Az ásványi javak kitermelése vagy a földterület tárolókapacitásának elhasználása folyamatosan csökkenti a megmaradó földterület értékét addig a pontig, amikor már nem lehetséges a jelenlegi és egyben eredetileg meghatározott vagy tervezett célokra a további gazdaságos használat. Az ingatlan értéke ennél a pontnál már minimálisra csökken. Ez az érték az „eredeti” legmagasabb és legjobb használat mellett kialakult értékhez képest annak csupán töredékét jelenti.

súlyozott megtérülési arány [weighted rate of retun]
Alternatív befektetésre vonatkozó megtérülési ráta, amely az adott vállalkozás által korábban létrehozott projektek megtérülési átlagrátáján alapszik.

százszázalékos fekvés, százszázalékos helyszín [hundred per cent location]
Inkább köznyelvi értékbecslési terminus vagy megfogalmazás, amely elsősorban a lakóingatlanokkal kapcsolatban használatos, és/vagy egy terület legmagasabb értékkel bíró telkére utal, vagy pedig egy adott célnak leginkább megfelelő telekre, ingatlanra. (Mint valamennyi felsőfokú jelző esetében, az ingatlanszakmában óvatosan kezelendő – a szubjektív megítélés téves (is) lehet, és ami ma a legjobb, az holnap már nem feltétlenül lesz a legjobb.)

szeletelés eljárás [slice method] Lásd: KEMÉNYMAG ELJÁRÁS.
szubjektív érték (a tulajdonos szerint) [subjective value, value to the owner] Tulajdonos, vagy lehetséges vásárló által az ingatlannak tulajdonított becsült (belső)érték, azaz nem piaci érték, amely számításba veszi saját személyes körülményeit is, pl.: adózással kapcsolatos egyedi körülményeket.
tartalékalap [sinking fund] Szabályos időközönként félretett pénzösszeg, kamatszerzés céljából, vagy összetett alap kialakításához, amely lehet:
Kis értékű ingatlan értékcsökkenése miatt félretett összeg, pl.: haszonbérlet, vagy
Valamilyen jövőbeli anyagi kötelezettség miatt félretett összeg.
Az ingatlanok értékbecslésében általában azt feltételezik, hogy a pénzösszeget olyan „kockázatmentes” aránnyal fektetik be, ami megfelel az adott piaci körülményeknek. A törlesztő alapban felhalmozott teljes összeg, megegyezhet az eredeti befektetéssel, vagy passzívával, de ha lehetőség van rá, akkor a pénz értékének jövőbeli fluktuációjának megfelelően kiegészítve. Lásd: ÉVES TÖRLESZTŐ ALAP.

telek maradványértéke vagy a telek maradványösszege [residual amount]
Ingatlan (telek és felépítményei) értékelésekor fordul elő. A telekre jutó maradványérték az az összeg, amelyet úgy kapunk meg, hogy a teljes ingatlanértékből levonjuk az amortizációval csökkentett felépítmény értékét.

teljesítmény módszer [throughput method]
Ingatlan bérleti bevétel szerinti értékének megállapításához használt értékbecslési módszer, amely egy speciális és többnyire az adott ingatlan teljesítményét kifejező összehasonlító mértékegységen alapszik. Az egyik legjellemzőbb példa a millió literben mért üzemanyag, amelyet egy benzinkúton adott idő alatt (egy év alatt) értékesítenek.

teljes piaci bérleti díj [full rental value]
Az angol szóhasználat kissé megtévesztő, mert „értékről” beszél., ugyanakkor bérleti díjról van szó. A szóhasználatbeli eltérés abból adódik, hogy a legmagasabb értéket a bevételarányos módszereknél a teljes piaci bérleti díj esetében kapjuk.)
A lehető legjobb (legmagasabb piaci) bérleti díj, amely egy adott ingatlan esetében ésszerűen elvárható a nyílt piacon egy adott időpontban, tekintetbe véve a tényleges vagy feltételezett bérleti jogviszony feltételeit. A bérleti szerződés fontos kérdése annak meghatározása, hogy a bérleti díj mellett felmerülő egyéb és járulékos költségeket (a javítások kötelezettsége, a tulajdon-átruházás vagy albérletbe adás jogai) ki fizeti, illetve a bérleti felülvizsgálat alapja és időpontja milyen feltételek mellett történik.

tényleges növekedési ráta [implied growth rate]
Azon éves százalékos arány, amelyen egy piaci bérleti díjjal azonos bérbeadás esetén az ingatlan bevételeinek növekednie kell (az időnként esedékessé váló bérleti díj kiigazítások és a későbbi időpontra vonatkozó feltételezett értékesítési időpont szerint). A tényleges növekedési ráta figyelembevétele azt teszi lehetővé, hogy a beruházás összhangban álljon egy választott bruttó esedékességi hozammal (cél bruttó esedékességi hozam), ezáltal igazolván, hogy a hozam az értékesítés vagy értékelés napján megfelelő. A beruházási célú ingatlanoknál, hosszú lejáratú, magas névleges kamatlábú államkötvények által kínált hozam képezi rendszerint az összehasonlítási alapot és a megcélzott hozam alapját. Az ingatlan mint beruházás velejáró sajátosságai és hátrányai miatt ( a nem azonnali eladhatóság -más szóval likviditás hiánya-, az elavulás és értékcsökkenés) a célzott vagy kívánt bruttó hozam értékének mintegy 2 %-kal magasabb hozamot kell biztosítania, mint az államkötvényeknek A kívánt megtérülési rátát a különböző bérleti konstrukciók (bérleti díjakra vonatkozó felülvizsgálati szabályok és a emelés/csökkentés szempontjai) miatt módosítani is kell. Ha egy ingatlan hétéves, nem pedig ötéves bérleti felülvizsgálati időszakot rögzítő bérleti szerződés alapján van bérbe adva, akkor tényleges növekedési rátát magasabb értékűnek kell venni annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárt hozam mértékének.

tisztességes (normál) feltételek mellett folytatott üzlet [ arm’s-length transaction]
A tisztességes feltételek mellett folytatott üzlet olyan felek között zajlik, akik nem állnak egymással olyan speciális kapcsolatban (pl. anya- és leányvállalatok, vagy főbérlő és albérlő), amelynek következtében az árszint a piaci viszonyoktól eltérő vagy magasabb lehetne valamilyen speciális értékelem miatt.

A piaci érték alapján megvalósuló tranzakció feltétele, hogy olyan felek között jön létre, akik egymással (korábban) üzleti vagy más kapcsolatban nem álltak, és akik döntéseiket önállóan hozzák meg.

többváltozós regressziós elemzés [multiple regression analysis]
Egyfajta statisztikai eljárás, amely adatok halmazából matematikai összefüggést állapít meg az egyik változó (a függő változó) és több (független) változó közötti kapcsolatban. Ingatlanokra vonatkozó különféle teljesítményelemzésekben és piaci adatbázisok, összehasonlító információk vizsgálata során használják.

tőkeemelés [capital improvement]
Egy ingatlanon végrehajtott értéknövelő beruházás, amely nem tartalmazza a javítás vagy a karbantartás költségeit.

tőkeérték [capital value]
Egy ingatlan tőkeértékét meg kell különböztetni az ingatlan éves vagy időszakos bérleti bevétel szerint számított értékétől.

tőke hozama, megtérülése [return on capital]
Az éves nettó jövedelem tőkéhez viszonyított aránya, amely az adásvételi tranzakciókból és a bérleti díjak elemzéséből származtatható és százalék formájában van kifejezve. (Elegendő számú valódi megtérülés elemzésével és az aktuális befektetési gyakorlatot meghatározó tényezők vizsgálatával a jellemző hozamráták kiszámíthatók) Vö.: BEFEKTETÉSI HOZAM [INVESTMENT YIELD]
(Az egyértelműség kedvéért meg kell jegyezni, hogy kétféle megtérülést vár el a tőke tulajdonosa egy befektetés alkalmával. Az eredeti tőke visszanyerését, amelyet az angol szóhasználat szerint „retrun of capital” jelölnek. A tulajdonos ekkor egyszerűen csak visszakapta a tőkéjét, haszon nélkül. A megtérülés másik formája a szóban forgó „return on capital”, azaz a tőke használatért kapott használati díj, vagy másképpen a hozamráta, bankbetét esetében a kamat(ráta). Ingatlanok esetében egy-egy vizsgált időszakban a két megtérülés általában együttesen jelentkezik, és az értékeléskor ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.)

tőkésítési ráta [capitalistion rate]
Az a hozamráta, amely alapján az adott beruházásból/fejlesztésből/ingatlanból származó nettó (bérleti) bevétel diszkontálásával, egy adott értékelési fordulónapra vonatkozóan a vagyontárgy tőkeértéke meghatározható. (Vö. HOZAMSZÁMÍTÁS MINT A TŐKÉSÍTÉSI ELJÁRÁS FORDÍTOTTJA )

tőkésítés [capitalisation]
1. Egy meghatározott időpontra vonatkozó számítás. Amelynek célja a nettó bevételsorozatnak a megfelelő értékű tőkeegyenértékre történő átváltása. Ezek a bevételsorozatok vonatkozhatnak a jelen időszakra, az elkövetkezendő évre vagy még távolabbi időszakokra. Vö. . HOZAMSZÁMÍTÁS MINT A TŐKÉSÍTÉSI ELJÁRÁS FORDÍTOTTJA Ld. DISZKONTÁLÁS; PÉNZ IDŐÉRTÉKE.

2. Végső vételár kiszámításának módszere egy adott fejlesztésre vonatkozóan egy adott képlet segítségével[(1+i)n] a tényleges vagy feltételezett bevételek átváltására a kezdeti bérletekből egy tőkeegyenértékre. A szóban forgó tőkésített összegek ellentételként szolgálhatnak egy vásárlási alap átmeneti finanszírozási kifizetéseivel szemben, amelynek során az esetleges többlet a fejlesztő részére kerül kifizetésre. (Nem azonos időpontban történő kiadások és bevételek pénz időértéke szerinti egyenlegének felállítására is alkalmas módszer)

3. Egy társaság tartalékaival kapcsolatos számításokhoz is használt módszer, amikor is különféle időpontokban történt bevételeket tőkeegyenértékre váltanak át, amely ezt követően a tőketulajdonosok közötti szétosztás (például részvények utáni osztalékfizetés) alapjául is szolgálhat. Vö. HOZAMSZÁMÍTÁS MINT A TŐKÉSÍTÉSI ELJÁRÁS FORDÍTOTTJA.

újraértékelés [revaluation]
1. Egy előző értékbecslést követően, ahhoz képest későbbi dátummal végrehajtott értékbecslés. 2. Ingatlanadó céljából minden megadóztatható ingatlan újra-felmérésének eljárása és gyakorlata, amelyet egy megadott dátummal kell végrehajtani, így egy új értékelési lista jön létre.

utcafront módszer [frontage method]
Ingatlan (telek és épületek) értékelési módszere az útra, utcára vagy sétálóutcára néző homlokzat hossza alapján. Vö. KÖZVETLEN ÖSSZEHASONLÍTÁS MÓDSZERE.

üresedés/kiadatlanság miatti csökkentés [void allowance = vacancy allowance]
Értékbecslésekben (a jövedelem-megközelítésen alapuló módszerek alkalmazásakor) egy levonás (a bruttó bevételekre vonatkozó %-os arány vagy összeg meghatározása) a valószínűleg nem befolyó bérletek miatt.

üres/érvénytelen [void]
1. Épületben vagy egyéb szerkezetben található üres és/vagy használhatatlan rész, illetve terület.
2. Bérbe nem adott még „üres terület” vagy egység, különösen több bérlő által használt épületben, irodaházban vagy többlakásos bérházban.
3. Jogilag nem érvényes szerződés, például egy olyan megállapodás, amelyet a bíróság nem hagy jóvá.

vadnyugati párbaj (texasi párbaj) [Texas shoot out]
Ez a színes kifejezés összegzi egy olyan üzlet zsákutcáját, amelyben két fél egyidejűleg teszi meg a legkedvezőbb ajánlatát.

valódi nettó hozam rátája [true net yield]
A megtérülési rátának (remunerative rate) az adózás szempontjai és adott mértéke alapján módosított változata, amely egyébként jövedelemadó szempontjából adóköteles lett volna. A gyakorlatban igen sokszor a valódi nettó hozam rátáját ezért használják a valódi (adózás utáni) nettó jövedelem tőkésítéséhez.

vállalkozás értéke folyamatos használatban [going concern value]
A vállalkozás értéke folyamatos használatban az az érték, amelyet a vállalkozás sikeres üzleti működése hoz létre, alapoz meg és tart fenn. Az érték egy már megalapozott üzleti vállalkozás értékének kifejezése, amely a szóban forgó vállalkozás folyamatos nyereségeinek tőkésítéséből származik, visszatükrözve a szokásos éves bevételeket és az összes fennálló kötelezettségeket is. Az így meghatározott érték összesítve tartalmazza a telek, a telken lévő felépítmények, épületek/üzemek és a gépészeti berendezések, a goodwill (üzleti jó hírnév) és egyéb eszmei vagyontárgyak értékét. A vállalkozás értéke folyamatos használatban önálló üzleti egységek és inkább az egész vállalkozás, mintsem az egyes állóeszközök értékelése, még akkor is, ha a vagyonosztály módszertan ehhez nagyon hasonló eredményre jut. Az IVSC kidolgozott és alkalmazni kezdett egy értékelési koncepciót, amely szerint a goodwill (üzleti jó hírnév) mint immateriális vagyontárgy egy adott önálló ingatlanról készülő értékelés részét képezheti a teljes érték megállapítása során. A használati érték fogalmáról leírtakkal összhangban, egy jól menő vállalkozás esetében valamennyi működő üzleti vagy vállalkozási egységnek/divíziónak „részértéke” összeadódik és megegyezik a vállalkozás értéke folyamatos használtban elve szerint meghatározott értékkel. A vállalkozás értéke folyamatos használtban elve szerint elkészített értékelés kizárólag az adott üzletre egyedileg jellemző körülményeivel áll összefüggésben, Nagyobb vállalkozások értékelésekor az üzleti érték egészen eltérő értéket is mutathat, mint az egyes elemek (minden vagyontárgyat még a szellemi vagyontárgyakat is ideértve) piaci értékének az összege.

vállalkozás értéke [enterprise value]
Egy becsült teljes és pénzben kifejezett összeg – például egy vállalkozás bruttó értéke, amely magába foglalja a különféle tartozásokat is, vagy a vállalkozás saját tőkéjének nagyságát, a hozzá tartozó hosszúlejáratú kölcsönökkel együtt, a jellemző osztalékfizetésekkel csökkentett részvények értékékét vagy ezek pénzben kifejezett értékét, amelyért a vállalkozás egésze egy kényszertől mentes eladó és egy kényszertől mentes vevő között a szabad piacon gazdát cserélhet, normál tulajdon-átruházási tranzakciót feltételezve, amikor is az adásvételi szerződésben résztvevő felek minden fontos tény és információ birtokában vannak, döntéseiket megfontoltan hozzák és semmiféle egyéb kényszerítő tényező nem áll fenn..

virtuális bérlet [virtual rent]
Ingatlan bérlőjének valódi éves költségei, amelyek a bérleti díjon kívül még tartalmazzák a többéves bérleti időszak különféle időpontjaiban fizetett járulékos költségek alapján kiszámított (átlagos) éves pluszköltségét is. Néha az „időszakos bérlet” fogalmat is ebben az értelemben használják.

vonalas értéktérkép [Isoval]
A rétegvonalas térképekhez hasonlóan, ahol egy-egy rétegvonal azonos földrajzi magassági pontokat jelenít meg –a vonalas értéktérkép egy terven vagy térképen az a vonal, amely egyenlő értékű földterületek vagy ingatlanokat jelöl ki. Amikor elkészül egy ilyen jellegű értéktérkép, akkor az arra berajzolt értékvonalak a térképek szintvonalaira emlékeztetnek. Lényeges tudni, hogy ezeken az „értéktérképeken” mi volt az az érték, amelyet az összehasonlítás alapjául kiválasztottak, pl.: föld értéke, nettó bérleti jövedelem vagy összehasonlító piaci érték.

záróévben elért hozam, záróév hozamrátája [reversionary return, reversionary yield]
Az ingatlan több évet elemező és jövedelem alapú értékeléskor az értékelt jogviszony utolsó évében, a záróévben az ingatlan (általában elméletileg feltételezett piaci) eladásából származó jövedelem, amely a kezdeti (első évben) kifizetett vásárlási ár százalékában van megadva. Vö.: ZÁRÓÉV TŐKÉSÍTÉSI RÁTÁJA VAGY HOZAMA. Lásd: KEZDETI MEGTÉRÜLÉS [initial return].

záróév tőkésítési rátája vagy hozama [reversion yield]
A jövedelem alapú értékelési módszerek egyik fontos hozamrátája. A több évre vonatkozó értékbecslések során (DCF módszer valamely változata) alkalmazott diszkontráta (régebbi elnevezéssel „leszámítolási ráta”), a figyelemebe vett időszak utolsó évében, az úgynevezett záróévben becsült jövedelemre alkalmazzák. (A záróévnél ilyen esetben legtöbbször az az értékbecslői feltételezés, hogy ekkor nemcsak egy bérleti bevételt kell figyelembe venni, hanem egy felszámolási/eladási értéken az egész jogviszony piaci eladásáért kapott pénzösszeget is.) Vö.: VISSZATÉRÍTÉSI MEGTÉRÜLÉS. Lásd: HATÁRIDŐ HOZAM.

zónák [zoning]
1. A városrendezési előírások fogalmai szerint a földterületek zónákra vagy övezetekre osztása a helyi önkormányzat vagy egyéb építésjogi hatóság által az adott földterületen megengedhető szokásos vagy különleges használatok vagy tevékenységek meghatározása céljából.
2. Lásd: ZÓNA MÓDSZER.

zónákra osztás elve (egyedi vagy aritmetikus zónákra osztás)
[geometrical zoning or arithmetical zoning] (Elsősorban a települések belterületén található kiskereskedelmi létesítmények, üzletek hasznos alapterületének összehasonlító módszere.)

Zónákra osztás módszere értékelés céljából, ahol egy üzlet egyes területeinek/zónáinak értéke előre meghatározott megegyezés alapján kerül meghatározásra. Az előre maghatározott elvet az értékbecslők sokéves tapasztalata alapján, de egy területen belül elhelyezkedő üzletekre egységesen kell alkalmazni. Ez a módszer általánosan használatos az UK-ban (Egyesült Királyságban). Vö. TERMÉSZETES ZÓNÁKRA OSZTÁS. Ld. VISSZAFELEZÉS.

zóna módszer (óna megközelítés) [zoning method=zoning approach]
Egyfajta módszer (az Egyesült Királyságban, általánosságban, a városközpontban található üzletek értékelésében használják), amellyel kiskereskedelmi helyiség bérleti értékét határozzák meg, úgy hogy a fő frontvonallal párhuzamos vonalakkal csíkokra bontják. Mindegyik sávon belül egységnyi helyhez különböző értéket rendelnek hozzá, annak relatív haszonszerző képességéhez viszonyítva. Általában a legértékesebb sávok az üzlet első részében találhatóak. A szabvány boltokban, a jelenlegi gyakorlat szerint London központjában lévő üzletek, és Skóciában is, 30 láb mélységű „A” zónát használnak, ez a maximum értékű, London külső részein és vidéken 20 láb mélységű zónát használnak. Általában az „A” zóna értéke/m2 kétszerannyi, mint a „B” zónáé. Lásd: MEGFELEZÉS MÓDSZERE; „A” ZÓNA ÉRTÉK.

(forrás: EVS 2003. 7. függelék.)