A szomszédokkal való jó vagy rossz kapcsolat kihat mindkét fél mindennapi életére, de ezen túl is nyúlik – amikor valaki eladná az ingatlanát, bizony a szomszédi viszony is beleszólhat az árba. A szomszédjogok tényezőivel jó tisztában lenni, hogy elsimíthassuk a vitás helyzeteket.
A folyamatos konfliktushelyzet egyik félnek sem tesz jót hosszú távon. Persze van az úgy, hogy mindenki a maga dolgát érzi igaznak, a maga sérelmét jogosnak. Az ilyen vitás helyzetekre azonban többnyire törvényi szabályozás vonatkozik, pontosan azért, hogy legyen egy külső, nagyobb erő, amely világossá teszi a szabályokat, amik szerint a lakóközösségi életet élni kell. Ebben az esetben mindegy, hogy tulajdonosok vagy bérlők kapnak hajba, hogy kertváros vagy panelház az események helyszíne, a szomszédjogok mindenkire egyértelműen és határozottan vonatkoznak. Lássuk a leggyakoribb problémákat – hiszen ezek az értékbecslés során is fontosak lehetnek!
Szükséges zajkeltés
Szükséges vagy indokolt zajkeltés címen kategorizálja a törvény azokat a zajokat, amelyek elengedhetetlenek egy-egy tevékenység elvégzéséhez. Ilyen például a legtöbb felújítással, lakberendezéssel-, valamint a gyermekneveléssel járó zaj. De ide tartoznak a különböző kertépítéssel- és zöldterület-fenntartással járó zajok is. Fontos kiemelnünk, hogy még az indokolt zajkeltés mértéke sem érheti el a jogszabályban meghatározott maximumot, mely a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben az alábbiak szerint alakul, attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, valamint, hogy nappal vagy éjszaka történik a zajkeltés:
| Zajtól védendő terület | Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 06-22 óra | Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) éjjel 22-06 óra |
| Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek | 45 | 35 |
| Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület | 50 | 40 |
| Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület | 55 | 45 |
| Gazdasági terület | 60 | 50 |
Szükségtelen zajkeltés
Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan zajkeltés, ami csupán a tulajdonos/bérlő szórakoztatására szolgál. Ilyen lehet például a hangos zenehallgatás, a házibuli, a kihangosított videojáték, a jogszabályban megszabott időkereten túllépő tűzijáték, de még egy zajosabbra sikerült társasjáték est is.
Olyan zajok is beletartoznak ebbe a kategóriába, amelyekre elsőre nem is gondolnánk: a ház előtt parkoló autó/motor riasztójának hangja (amennyiben indokolatlanul riaszt, pl. műszaki állapotból kifolyólag), vagy a jármű működésével járó hanghatások. Szükségtelen zajkeltést szándékosan és óvatlanul is okozhatunk, a cél viszont minden esetben az, hogy ezt a megfelelő módon kezeljük szomszédainkkal és viszont.
Lármás társasházak
A társasházak, panellakások és ikerházak egyik legnagyobb problémája a közös falrész. Van, hogy a szigetelés nem megfelelő, emiatt minden apró zaj áthallatszik. Sajnos az is megesik, hogy a szomszédunk egyáltalán nem zavartatja magát – meg sem próbál odafigyelni a hangzavar mértékére.
Természetesen egyik szituáció sem csak fekete vagy fehér. Könnyen lehet, hogy a szomszédunk nincs tudatában annak, mennyire áthallatszik minden, vagy épp nem szándékosan zajong, csupán kisbabát/kölyökkutyát nevel, akiknek sajnos valóban vannak lármás időszakai. Egy szorosan összezárt közösségben, mint egy panel- vagy társasházban az ilyesmit illik előre jelezni a szomszédok felé, azonban ennek elmaradása sem lehet ok az azonnali marakodásra.
A felmerülő konfliktusokat először mindig szép szóval, türelemmel próbáljuk rendezni. Jelezzük a másik fél irányába, hogy a zaj, ami az otthonából kiszűrődik, túl hangos, régóta tart, vagy a nem megfelelő időben (korán reggel, késő éjjel stb.) történik, lehet-e, tud-e ezen változtatni. Amennyiben a kérésünk, figyelmeztetésünk ellenére sem történik jelentős változás, úgy első körben nézzünk utána, van-e a társasháznak saját, belső házirendje, szabályzata. Ezt ugyanis minden bérlő és tulajdonos egyaránt elfogadta. A társasház saját házirendje akár azt is megszabhatja, hogy a lakóegységekben milyen felesleges zajkeltés kategóriába tartozó tevékenységeket lehet végezni. Sőt, akár külön időintervallumot is megszabhat rájuk.
Amennyiben a társasháznak nincs saját házirendje, úgy érdemes az adott kerületi önkormányzat, vagy a Budapest Fővárosi Önkormányzat által kibocsátott rendeleteket átböngészni, hogy érvekkel támaszthassuk alá panaszunkat. Társasházi zajkeltés esetén nagy segítség lesz a 2012. évi II. , szabálysértésekről szóló törvény.
Problémák a kertes házak közt
Kertes házakkal teli, kertvárosi övezetekben gyakoribb példa a csendháborítás problémája. Legtöbbször a különböző kerti tevékenységekkel járó zajok. Szerencsére erre már van konkrét szabályozás. A lakók nyugalmának érdekében a kertépítéssel és zöldterület-fenntartással kapcsolatos zajkeltő tevékenységek (mint a fűnyírás, kerti traktor működtetése, motoros fakivágás, flex vagy dekopír fűrész, betonkeverő használata stb.) az alábbiak szerint végezhetők:
- munkanapokon 7:00 – 20:00
- szombaton, valamint jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9:00 – 12:00, illetve 15:00 – 18:00 között.
Azonban vasárnap és munkaszüneti napokon ilyen tevékenység nem végezhető.
A kertes házak között, kiváltképp, ha telekszomszédokról van szó, gyakori probléma az egyik kertből a másikba átlógó növényzet. Amennyiben ez zavarja az ingatlan tulajdonosát, úgy első körben szép szóval kérje meg a növény tulajdonosát, hogy tegyen eleget kötelezettségeinek, és gondoskodjon róla, hogy a növénye ne lóghasson át más kertjébe.
Szomszédjogok és a növényzet
Amennyiben a növény tulajdonosa nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy a telek tulajdonosa az átlógó növényzetet levághatja. Azonban a szomszédjogok előírása szerint szigorúan csak a telekhatárig! A kerítés felett át nem nyúlhat, azzal kárt tenne a szomszédja növényében. Amennyiben Önt zavarja a kertjébe átlógó ág, mert árnyékot vet, gyümölcsöt hullat, vagy tönkreteszi a talajt, minden esetben csak a saját kertjében lévő részeit vághatja le a növénynek. Amennyiben úgy vágja le a növény átlógó részeit, hogy előtte nem tájékoztatta erről a növény tulajdonosát, úgy az ezt sérelmező szomszéd akár kártérítésért is folyamodhat. Az első tehát mindig az illedelmesség, a szép szó legyen!
Előfordulhat olyan eset is, hogy a szomszéd telkéről átlógó fa nem csupán zavaró, de baleseti kockázata is van a házra, sufnira, garázsra stb. tekintettel. Ebben az esetben is először tájékoztassa szomszédját, és kéje, hogy tegyen ellene. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy forduljon a jegyzőhöz, vagy a helyi önkormányzat építési osztályához. Így egy helyszíni szemlét követően indokolt esetben el fogják rendelni a fa kivágását vagy a terep rendezését. A kertes házak tulajdonosai közt ezeken felül számos probléma léphet még fel. Azonban, ha a megbeszélés, és a kulturált vita nem használ, a szomszédjogok 2013. évi CLXXIV. törvénybe foglalt szabályozásai megoldásként szolgálhatnak.
Kérjük, minden esetben törekedjen a békés, higgadt megoldásra, hogy a jó szomszédi viszonyt megőrizhesse – az ingatlan eladásakor minden belefektetett energiája megtérül majd!
A szomszédság témakörében ide kattintva olvashatja előző cikkünket!