Sokakat meglep, amikor először hallják, hogy egy ingatlannak nincs „fix” értéke: attól függően, hogy milyen célból készül az értékbecslés, egészen különböző eredmények jöhetnek ki, és mind helyes. A mai cikkben ezeket járjuk körül, főleg az adásvételi (piaci) és a kínálati árra fókuszálva.
Az ingatlan-értékbecslés a közhiedelemmel ellentétben nem egy fekete-fehér tudomány, ahol csak össze kell adni a számokat, és megkapjuk a végeredményt. Egy ingatlan értékét számos tényező befolyásolja, melyekbe az ingatlan elhelyezkedésén vagy alapterületén kívül beleszámít az adott pillanat piaci helyzete, sőt az is, hogy mire kell az értékbecslés. Máshogy számolunk ugyanis, ha bankhitelhez kell a szakértői vélemény, szempontok szerint ha adásvételhez vagy biztosításhoz. Számtalan, előre nem látható esemény is közrejátszhat. Pár hónapja például senki nem gondolt volna a koronavírusra, és arra, hogyan befolyásolja ez az ingatlanpiacot. Ebből kifolyóan az értékbecslés inkább egy matematikai, statisztikai alapon nyugvó látásmód, mely nagyfokú tapasztalatot és intuíciót is igényel a jövőre vonatkozóan.
Ki lehet ingatlan értékbecslő?
Hazánkban csak OKJ tanfolyamot végzett, oklevéllel rendelkező szakember végezhet ingatlan-értékbecslői tevékenységet, aki a Hivatalos Ingatlanbecslői Névjegyzékben szerepel. A szakember a rábízott ingatlan egy adott időtartamon belüli értékét állapítja meg különböző módszerekkel.
A CPR Vagyonértékelő Kft. független értékesítőkkel dolgozik, így a bank, vagy biztosító „igényei” nem szerepelnek a kritériumok között.
Mi a különbség az adásvételi ár és kínálati ár között?
Az ingatlanhirdetéseket böngészve gyakran találkozhatunk az adásvételi ár és a kínálati ár fogalmával. Ezeknek az adatoknak a birtokában az ingatlan-értékbecslő könnyebben be tudja határolni az adott ingatlan értékét. Először is fontos tisztázni, hogy melyik mit is jelent.
Az adásvételi ár az az ár, amelyen az adott termék, jelen esetben ingatlan, gazdát cserél. Az adásvételi árak jellemzően előző évi adatok, így a gyors ingatlanpiaci mozgások lekövetésére alkalmatlanok, és gyakran nem tartalmaznak elegendő releváns információt ahhoz, hogy a piaci összehasonlítást el lehessen végezni.
Az adásvételi árak gyakran nincsenek jogtiszta, felhasználható állapotban, és nem felelnek meg a GDPR adatkezelési feltételeknek. Ezek az árak sokszor nem valós adatok, hiszen előfordul, hogy az adásvétel úgy köttetik, hogy annak nem teljes, vagy éppen túlzott értéke szerepel a szerződésben.
A kínálati ár közgazdaságtani meghatározása szerint kínálat egy vagy több jószág azon mennyisége, amivel az általunk vizsgált személy, vállalat vagy személyek/vállalatok csoportja rendelkezik, és azt adott ár mellett eladni is hajlandó (forrás: wikipedia). Ingatlanok esetében ez azt az árat jelenti, amelyet az ingatlanhirdető kér el egy ingatlanért.
A kínálati ár gyakran pontatlan, és sokszor ugyanaz az ingatlan kerül hirdetésre különböző alapterületekkel és különböző árakkal. A kínálati adatok nélkülöznek minden realitást, hiszen bármennyiért meghirdethető egy-egy ingatlan. A kínálati árakat a hirdető bármikor megváltoztathatja és alakíthatja.
Milyen más adatokat használ fel az értékbecslő?
Ha csupán a fentebb említett adatokra támaszkodik az ingatlanbecslő, az hamar tévútra vihetné, ezért egy szakértőnek jó rálátással kell bírni az adott ingatlan piacára. Ha elég rutinnal rendelkezik, akkor gondolatban el tudja helyezni az ingatlan értékét a megfelelő kategóriába. Ehhez jönnek a helyszíni szemlén tapasztalt benyomások, információk és egyéb adatok.
Az ingatlan árát meghatározza annak minősége, mint például a falak, a födém és a nyílászárók állapota. Árképző tényező még az ingatlan elhelyezkedése, mennyire van távol a központtól, milyen messze van a legközelebbi iskola vagy bolt, illetve nagyon fontos, hogy milyen a környék és, hogy kik a szomszédok.
A helyszíni szemle után jön a nagy adatgyűjtés. Akkor már kizárhatók a nem releváns adatok, akár a kínálati adatok halmazából, akár az adásvételi adatok közül. Így a szakértő akkor jár el helyesen, ha minden rendelkezésre álló adatot megvizsgál. Utána kiválasztja a leginkább megfelelőket, legyen az kínálati adat vagy adásvételi tranzakció. Amikor a megfelelő alaphalmaz összegyűlik, akkor már csak a korrekciók alkalmazása marad hátra.
Ha többet szeretne megtudni a különböző értékformákról és egyéb értékbecsléssel összefüggő fogalmakról, kattintson ide és olvassa el az EVS 2003 című cikkünket.