A szomszéd tavaly ennyiért adta el. Az interneten még drágábban hirdetik. Akkor az én lakásom is biztosan többet ér? Eladás előtt érthető ez a gondolatmenet. Változó piacon azonban különösen fontos, mikori adatból indulunk ki, és valóban eladott lakást vagy még vevőre váró hirdetést nézünk.
Lassult a drágulás és nőtt az alku, lakásárak 2026
Az MNB 2026. novemberi Lakáspiaci jelentése szerint az országos lakásárak éves növekedése a 2025 végi 24,4%-ról 2026 harmadik negyedévére 6,6%-ra lassult. A második és harmadik negyedévet lényegében stagnáló árszint jellemezte. Éves összevetésben tehát még drágulás látszott, miközben a közelmúlt ármozgása már jóval visszafogottabb volt. [1]
Értékbecslői szempontból ez arra irányítja a figyelmet, hogy a korábbi áremelkedést nem célszerű automatikusan továbbvetíteni. Egy konkrét lakás értékét a helyi kereslet és a valóban összehasonlítható ingatlanok adatai alapján kell megítélni.
Négy különböző ár és érték
| Fogalom | Mit jelent? |
| Induló hirdetési ár | Az összeg, amellyel az eladó először piacra lép. |
| Utolsó kínálati ár | A megállapodás előtti hirdetési ár; már tartalmazhat korábbi árcsökkentést. |
| Szerződéses vételár | Az adott ügyletben kialkudott, a szerződésben rögzített ár. |
| Becsült piaci érték | Az értékelés fordulónapjára meghatározott becsült összeg, megfelelő piaci értékesítést és tájékozott, körültekintő, kényszer nélkül eljáró feleket feltételezve. |
A hirdetés önmagában még nem mutatja meg, mennyit fog fizetni egy vevő. Egy megvalósult adásvétel ára erősebb támpont lehet, de az ingatlan jellemzőit és az ügylet körülményeit akkor is vizsgálni kell. A fogalmi hátteret részletesebben bemutatja a piaci ár és piaci érték különbsége című írásunk.
Mit jelent a 4,1 százalékos alku?
Az MNB szerint 2026 harmadik negyedévében a medián alku 4,1% volt az utolsó hirdetési árhoz képest. Ez középérték, nem számtani átlag: a vizsgált ügyletek egyik felében kisebb, másik felében nagyobb volt az eltérés. [1]
Szemléltető példa: egy lakást először 80 millió forintért hirdetnek, majd 76 millióra csökkentik az árat, végül 73 millióért értékesítik. Az utolsó kínálati árhoz képest körülbelül 3,9%, az induló árhoz képest viszont összesen 8,8% az engedmény.
A 4,1%-ot ezért nem lehet minden hirdetési árból automatikusan levonni. Előbb azt kell tisztázni, reális-e az adott ár, történt-e már árcsökkentés, és milyen kereslet van a hasonló lakásokra.
A tavalyi eladás ma más támpontot adhat
Egy korábban eladott, hasonló lakás hasznos adat lehet, de ellenőrizni kell, hogyan változott azóta az adott környék és ingatlantípus piaca. Ugyanígy számít az állapot, az emelet, a lift, az alaprajz, a fenntartási költség és a jogi rendezettség.
Az országos árindexből nem következik, hogy minden lakás értéke azonos mértékben változott. Az összehasonlító adatok időbeli kiigazítása is indoklást igényel. Az új lakások sajátosságait a budapesti újlakás-piac kínálati árai kapcsán külön is bemutattuk.
A túlértékeltség nem egy lakásból levonandó százalék
Az MNB országos túlértékeltségi becslése 2026 második negyedévére 14,9%-ra mérséklődött. A mutató a lakásárak gazdasági alapfolyamatokhoz viszonyított helyzetét vizsgálja. [1] Ez nem egy konkrét lakás árából levonandó korrekció, és nem jelent ugyanekkora várható áresést.
Mit érdemes tenni eladóként és vevőként?
Eladóként friss, összehasonlítható adatokra érdemes építeni az árazást. A környék legmagasabb hirdetési ára kevés támpont, ha nem tudjuk, mióta keresnek azon az áron vevőt.
Vevőként a végső vételár indokoltságát célszerű vizsgálni. Nagy engedmény után is maradhat túlárazott egy lakás; megfelelően árazott ingatlannál pedig a kisebb alku is elfogadható lehet.
A CPR értékbecslői megközelítésében az országos adatok a piaci környezet megértését segítik. A konkrét értéket az adott lakás tulajdonságai és az ellenőrzött helyi piaci bizonyítékok támasztják alá. Eladás vagy vásárlás előtt a független ingatlan-értékbecslés ehhez adhat megalapozott kiindulópontot.
Forrás
[1] Magyar Nemzeti Bank – Lakáspiaci jelentés, 2026. november.