2014-ben 8358 új lakás épült, 15%-kal több mint egy évvel korábban. Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9633 volt, ez 28%-os növekedés a 2013. évi adatokhoz képest. – ez derül ki a KSH frissen közzétett lakásépítési jelentéséből. De mi derül ki akkor, ha tüzetesebben vizsgáljuk meg a számokat?
A használatba vett lakások számának 15%-os emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde.
A 2013. évi adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%).
A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.
A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden település-típusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 58%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 678, Sopronban 373, Rajkán 371 új engedélyt adtak ki.
Kisebb volumenű, de hasonló arányú volt a lakásépítési engedélyek számának emelkedése Hajdú-Bihar (58%) és Somogy (57%) megyében, ahol első¬sorban a Debrecenben és Siófokon engedélyezett új lakások (345, illetve 225) indokolják a növekedést.
Kik, kinek és mekkora lakásokat építettek?
2014-ben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött.
Budapesten az összes lakás 59%-át építtették vállalkozók.
A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbeadásra 4% épült.
Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 65, az egyéni vállalkozások 30%-át építették.
Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35%-ra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7%-ra nőtt.
2014-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az új lakások 40%-a 100 m2-esnél nagyobb, 30%-a 60 m2 alatti.
De nem csak épültek, meg is szűntek lakások
A vizsgált időszakban 1724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt.
227 üdülőépületben 297 üdülőegységet építettek, és 313 üdülőépületben 432 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 5%-kal csökkent, az engedélyezetteké 37%-kal nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 94 m2, 7 m2-rel nagyobb, mint az előző évben.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15%-os bővülés, a nem lakóépületeknél 6%-os visszaesés. A nem lakóépületek közül 5%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 27, illetve 21%-kal csökkent. forrás: portfolio.hu