Az osztatlan közös tulajdonról szóló sorozatunk 1. részét itt olvashatja

Honnan lehet tudni, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó?

Egy megvásárolni kívánt ingatlannal kapcsolatban mindig érdemes előzetesen tájékozódni, mielőtt bármiről is szerződne. Ennek része a tulajdoni lap lekérése is, amelyet a kezében tartva rögtön ki tudja deríteni, hogy osztatlan közös tulajdonról van-e szó. Például túl sok tulajdonosa van az ingatlannak. A helyszínen pedig árulkodó jel lehet, hogy több részre osztott a telek, vagy több lakrész látható az ingatlanon. Amennyiben erről nem bizonyosodik meg időben, sajnos kellemetlen meglepetések érhetik később.

Eladható az osztatlan közös tulajdon?

Természetesen igen! Bár ez nem annyira egyszerű, mint például egy egyetlen tulajdonossal rendelkező ház eladása kapcsán. Először is a Polgári Törvénykönyv értelmében a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van! Ez azt jelenti, hogy nem adható el senkinek úgy az ingatlan, hogy nem kérdezi meg erről a többi érintettet. Ha a tulajdonos olyan vételi ajánlatot kap, amely számára nagyon kedvező és amelyet elfogadna, nem teheti ezt meg azonnal. Még a tényleges elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttakkal. Amennyiben a többiek nem élnek az elővásárlási jogukkal, a szerződést meg lehet kötni. Ez az ideális eset.

Ám amennyiben ennek a törvénynek az egyik tulajdonos nem tesz eleget, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.

Még rosszabb lehet a helyzet, ha a sok tulajdonos közül valaki külföldön él, vagy csak nem elérhető. Így megnehezedik a lemondó nyilatkozat beszerzése, vagy időben eltolódik. A legrosszabb, ha az osztatlan tulajdon még mező-, vagy erdőgazdasági területnek minősül. Ilyenkor jóval több az adminisztráció, és az adásvételit 60 napra még az Önkormányzatnál is ki kell függeszteni.

Milyen nehézségek jelentkezhetnek, vételnél?

Ha a vevő banki hitelt vesz fel a vásárláshoz, akkor a pénzintézetek rendszerint szigorú feltételeket szabnak a hitelezéssel kapcsolatban, például elvárják az ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási megállapodás meglétét, így ezt mindenképpen célszerű előre elkészíttetni annak érdekében, hogy a tulajdonrész piacképes legyen.

Ez alapvetően is szükséges a tulajdonostársak között, ezen felül a hitelezésnél is jól jöhet. Osztatlan közös tulajdon esetén ugyanis minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult, így a használatot a tulajdonostársaknak célszerű írásbeli megállapodással rendezni. Ez a szóban forgó szerződés rögzíti, hogy az ingatlan mely részének használatára melyik tulajdonostárs jogosult, de a közösen használt részekről is nyilatkozhatnak. Ilyen lehet például az autóbeálló, kerti tároló, padlás… Javasolt továbbá rögzíteni azt is, hogy az egyes tulajdonostársak rendelkeznek-e önálló közüzemi mérőórákkal, vagy ennek hiányában mi alapján történik az elszámolás.

Milyen hátrányai vannak az osztatlan közös tulajdonnak?

Ha valaki tulajdonrészt szerez egy osztatlan közös tulajdonban, az számos kötelezettséggel jár. Egyrészt ugyanis beleegyezés szükséges szinte mindenhez, ami az ingatlannal, annak átalakításával vagy újításával kapcsolatos. Másrészt elengedhetetlen a pontos dokumentáció. Hiszen ez nagyon fontos lehet például a közművek bejelentése és az azokkal kapcsolatos költségek fizetése esetén. Mindezeken felül, ha valamilyen módon profitot termel az ingatlan, a tulajdoni hányaduknak megfelelően mindenkit megillet a bevétel a befolyt összegből.

Végül, de nem utolsósorban az osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladási ára érthetően alacsonyabb, mint egy különálló ingatlané, ami saját tulajdoni lappal rendelkezik.

Természetesen eladható az osztatlan közös tulajdon, de nagyon fontos, hogy minden esetben megfelelően tájékozódjon szerződéskötés vagy ajánlattétel elfogadása előtt.

Mi is az osztatlan közös tulajdon?

Röviden fogalmazva azt mondhatjuk, hogy ha egy adott ingatlannak vagy ingatlanrésznek több tulajdonosa van, és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll, akkor osztatlan közös tulajdonról van szó. Ilyen esetben a tulajdonosok mindegyike jogosult az ingatlan használatára. Azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az osztatlan közös tulajdon minden esetben egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre.

Haszon és költségek osztatlan közös tulajdon esetén

Gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mi történik abban az esetben, ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan valamiféle hasznot termel. Például, ha bérbe adják, akkor a befolyt összeg a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Ám fontos hozzátenni azt is, hogy ugyanilyen arányban terhelik őket a fenntartással kapcsolatos költségek is. Összesítve, tehát az ingatlanból származó előnyök és hátrányok arányos illetik a tulajdonosokat.

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan adásvétele

A legnagyobb fejtörést általában ezeknek az ingatlanoknak az adásvétele szokta okozni, ugyanis számos dologra kell ilyenkor odafigyelni. Nehezíti a helyzetet például az, ha az eladó nem említi előzetesen, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó. Ez azonban látszik a tulajdoni lapon, így érdemes erről minél előbb megbizonyosodni abban az esetben, ha komolyak a szándékaink. Nehézséget okozhat mindez továbbá abban az esetben is, ha mindegyik tulajdonosnak korlátlan használati joga van, vagy ha közösek a mérőórák. Például, ha az egyik fél nem fizeti a közműveket, akkor ki kell fizetni azt a tartozást is, ellenkező esetben ugyanis kikapcsolásra kerül a víz és a villany az egész ingatlanban. A hitelképességet is befolyásolja, ugyanis a bankok szigorú feltételeket szabnak az ilyen ingatlanok hitelezésével kapcsolatban.

Lényeges tudni azt is, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van! Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha meghirdeti az ingatlant, akkor a piaci ajánlatot el kell vinni a tulajdonostársaknak is. Ha élni kívánnak az elővásárlás jogával, akkor a potenciális vevőjelölt tulajdonostársnak pontosan ugyanazokat a feltételeket kell megadnia, mint amit a piaci vevőtől kapott volna.

Mit jelent a dologösszeség?

Ha osztatlan közös tulajdonú ingatlan van a birtokában, azonban nem szeretné külön értékesíteni például az ide tartozó házat vagy lakást a garázzsal együtt, akkor megoldás lehet a dologösszeség létrehozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egyszerre szeretné értékesíteni a lakást és a garázst is, akkor ugyan van elővásárlási joga a másik tulajdonosnak, ám csakis egyben veheti meg a két ingatlant.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Ez az állapot megszüntethető, ám szigorú szabályok vonatkoznak rá. A 2021. január 1-én hatályba lépett törvény csak a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont érinti, amelynek célja az elaprózódott birtokviszonyok megszüntetése volt, így támogatva a hatékonyabb és gazdaságosabb művelést. Ez a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának 3 módját teszik lehetővé:

1. megosztással
2. az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján,
3. vagy rendkívüli esetekben az ingatlan kisajátítása révén.

A megosztásnál alapvető fontosságú szabály, hogy minden földrész jól kihasználható, értékesíthető maradjon.

A fentiekből látható, hogy egy igen összetett dologról van szó függetlenül attól, hogy valaki tulajdonosa egy osztatlan közös tulajdonú ingatlannak vagy éppen szeretné megvásárolni azt. Ám ettől semmiképpen nem kell megijedni, hiszen minden esetben létezik megfelelő megoldás, csupán egy kis informálódás szükséges.

Korábban már írtunk az osztatlan közös tulajdonról egy cikksorozatot, melyet ide kattintva olvashat! A következő cikkünkben tovább folytatjuk a témát!

Sorozatunk korábbi részeiben már körbejártuk az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok problémáját, valamint azt is összegyűjtöttük, milyen módokon lehet megszüntetni a közös tulajdont. Mai bejegyzésünkben arra térünk ki, mik a várható költségei az egyes folyamatoknak.

Mire számítson az eljárás elindításakor?

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése egy hivatali folyamat, amelyért fizetni kell. Bármelyik módszert választja a közös tulajdon felszámolására, 15.000 forint szolgáltatási díjat kell kifizetnie már az első kérelem benyújtásakor.

A bekebelezéses, valamint a megosztásos módszer esetén egyaránt szükséges a közjegyzői okiratba foglalás, illetve az ügyvédi ellenjegyzés bemutatása, ezek elkészítésének díja az eljárás kezdeményezőjét terheli.

Számolni kell továbbá azzal is, hogy a tulajdonostársakat igazolható módon, írásban kötelessége értesíteni az eljárásról az azt kérvényezőnek: ezt postai úton, tértivevényes feladással teheti meg, amelynek – csekély – összegét szintén saját zsebből kell állnia. Fontos megjegyezni, hogy a tulajdonostársak mellett az ingatlan esetleges haszonélvezőit, használati joggal rendelkezőit is értesíteni kell!

Az ügymenet költségei

A terület megosztását az osztóprogramnak köszönhetően már viszonylag gyorsan és egyszerűen meg lehet oldani. Ennek ellenére minden esetben javasoljuk, hogy vegye igénybe földmérő szolgáltatását ezzel elkerülhetők a későbbi konfliktusok. A földmérő munkáját is az a tulajdonos fizeti ki, aki a megszüntetési eljárást kezdeményezte.

A közös tulajdon felszámolásakor előfordulhat, hogy a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni az ingatlan értékét illetően. Ilyen esetben kötelesek ingatlanforgalmi szakértő/ingatlan értékbecslő segítségét kérni, akinek a munkadíja körülbelül 80-120.000 forint. Az értékbecslésről itt tájékozódhat alaposan.

Költségek a folyamat végén

A bekebelezéses módszer esetén a tulajdont egészében megnyerő tulajdonostársnak fel kell készülnie anyagilag arra, hogy felvásárolja tulajdonostársai tulajdoni hányadait, amelynek értékét – megegyezés híján – ingatlan értékbecslő szakember állapítja meg. A megegyezést követően a földhivatali igazgatási szolgáltatási díjat is ki kell fizetni, ami 6.600 forint.

Az ügymenet végén minden tulajdonostársnak, aki:

• bekebelezéssel jutott a közös tulajdon egészéhez
• megosztással jutott a közös tulajdon egy részéhez
• vagy állam általi kisajátítás után jutott saját tulajdonhoz

kötelessége megfizetni a vagyonszerzési illeték díját, amennyiben az új tulajdona a korábbinál nagyobb értéket képvisel. A vagyonszerzési illeték díját minden esetben az értékkülönbözetet alapul véve szabják ki, egyénileg. Amint sikerült megegyezni a közös tulajdon további sorsáról, az újonnan kialakult ingatlan(ok) számára ki kell állítani egy-egy új tulajdoni lapot, amelynek költsége 3.600 forint.

Az egyes ügymenetek természetesen eltérhetnek egymástól, a fent felsoroltak azonban olyan összegek, amelyekre biztosan számíthat minden esetben. Ezeken felül előfordulhatnak további költségek is, amelyekről tájékoztatást a földhivatalban, valamint a kormányablakban kaphat az ügyintézés során.

Amennyiben megbízható és előrelátó ingatlan értékbecslő szakemberre van szüksége közös tulajdonának megszüntetéséhez, forduljon hozzánk bizalommal!

Magyarországon mintegy 2.400.000 hektáron összesen 1.060.000 földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban (2019 év végi adatok alapján). Ez rengeteg ember számára jelent mindennapos problémát, sőt, a gazdaságnak sem tesz jót. Lássuk, miért is fontos megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, és mi ennek a menete!

Miért jó az osztatlan közös tulajdon megszüntetése?

Az osztatlan közös tulajdon amellett, hogy átláthatatlanná teszi a tulajdonosi szerkezetet, nehezíti is a földhasználatot, az ahhoz kapcsolódó jogok érvényesítését, valamint a kötelezettségek teljesítését is. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére korábban is volt lehetőség, azonban az ügymenet hosszadalmas, a pervesztes fél számára pedig igen költséges. Ezt igyekeznek megreformálni a 2021. januárjában életbe lépett törvényi rendelkezések.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének módjai

2021 januárjától gyorsabban és egyszerűbben számolhatjuk fel osztatlan közös tulajdonunkat. Erre 3 megoldást kínálnak az új rendelkezések, így mindenki eldöntheti, melyik módszer a leginkább kézenfekvő vagy szimpatikus számára.

1. Megosztással történő megszüntetés

• Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti egy, a folyamatban lévő megosztás tényét feljegyző kérelem benyújtásával.
• A közös tulajdon megszüntetéséért ez esetben 15.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az, aki a kérelmet benyújtotta.
• Fontos kitétel ebben az esetben, hogy az eljárást kezdeményező tulajdonosnak írásban, igazolható módon értesítenie kell tulajdonostársait, valamint a – földhasználati és erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett – használati jogosultakat az eljárás kérelmezéséről.
• A kérelem benyújtásakor az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét.
• A tulajdonostársaknak, valamint a használati jogosultaknak ezt követően 90 napjuk van arra, hogy tetszőlegesen megegyezzenek a közös tulajdon felosztásának mértékeiben.
• Ezt egy, a megosztás átvezetése iránti kérelemben rögzítve, 90 napon belül kötelesek benyújtani, máskülönben az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli az eljárást.
• Amennyiben a tulajdonostársak képtelenek tetszőleges módon megegyezni a közös tulajdon felosztásáról, úgy a rendelkezések szerint kell eljárni. Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges.

A megegyezés során a tulajdonostársaknak kötelességük rendelkezni a közös tulajdont érintő jogokról és tényekről, valamint arról, hogy ezek átjegyzésre kerültek a megosztást követően létrejött új ingatlanokra. A birtok elaprózódását elkerülendő, a törvény meghatározza azt is, hogy az egyezség során mekkora a minimum létrehozható ingatlan mérete, amely:

• szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3.000m²
• szántó, rét, legelő, erdő, vagy fásított művelési ág esetében 10.000m²

2. Egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel

Amennyiben az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, az előzőekben felsorolt méreteknek eleget tevő ingatlan, akkor a megosztás nem lehetséges. Ilyen esetekre javasolják az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vételt, amelyet szintén bármelyik tulajdonostárs kezdeményezhet. Előfordulhat olyan eset, hogy a másik tulajdonrész bekebelezését egyszerre több tulajdonos kérvényezi, így erre az esetre külön kitér az új rendelkezés.

• Amennyiben egyértelműen megállapítható, úgy az ingatlant legnagyobb mértékben használó tulajdonos lehet a bekebelező.
• Több azonos mértékű használat esetén az lehet a bekebelező fél, aki a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik.
• Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül pedig a legfiatalabb tulajdonos kerül ki nyertesen.

A bekebelezés vagy felvásárlás ellenérékéről a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlat rendelkezik. Ha a tulajdonostársak nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel (amely főleg az agglomerációban gyakran piaci ár alatt van), akkor igazságügyi termőföld szakértővel új értékbecslést kell készíttetni.

Az igazságügyi szakértést azonban, mi csak utolsó lehetőségként javasoljuk.

Első körben kérjenek termőföld értékbecslést, mert:

• az értékbecslés díja kedvezőbb, mint az igazságügyi termőföld értékbecslésé;
• az igazságügyi szakértői vélemény díjának a viselője, az értékbecslés eredményétől függ. Ha ugyanis nincs megegyezés, és igazságügyi szakértő kerül bevonásra, a törvény a jogszabályban rögzített ajánlati áraktól való eltérés mértéke alapján határozza meg a szakértői díj költségviselőjét! De ez csak utólag derül ki. 20% feletti eltérés esetében a bekebelező viseli, alatta a bekebelezendő föld tulajdonosa fizeti ki az igazságügyi szakértést. Azonban ez is utólagos, hiszen a szakértői díjat mindig a megrendelő fizeti.
• az elkészült szakértői vélemény eredménye részben kötelezi a feleket, tehát ezek után ártárgyalásra, alkura már csak korlátozottan van lehetőség.

3. Kisajátítással történő megszüntetés

Bármely tulajdonostárs kérvényezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének állam általi kisajátítását. Ennek előfeltétele a tulajdonostársak által már korábban – legalább 3 alkalommal – beadott, az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem, amely ugyan elutasításra nem került a hatóság által, de az osztatlan közös tulajdonról szóló törvény hatályba lépésétől (2012) számított 2 éven belül mégsem került sor a közös tulajdon felszámolására.

Mindhárom megszüntetési módra vonatkozó, közös szabály, hogy sem szerződésen, sem jogszabályon alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, valamint a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, valamint a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadot meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának megszerzéséhez a törvény által megszabott három vagylagos feltétel valamelyikének kell teljesülnie.

Ha bizonytalan az ügymenettel, minden esetben érdemes ügyvédet felfogadni, aki bővebb tájékoztatást tud adni a lehetséges további lépésekről.

2021 a változás éve, ezt már több szempontból is tapasztalhattuk. Számos más rendelettel egyidőben idén januárban hatályba léptek az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény szabályai. A felmérések szerint összesen 4,6 millió tulajdonost, és több, mint 2,4 millió hektár földet érintenek. Mielőtt azonban górcső alá vesszük az új törvény előnyeit és hátrányait, tisztázzunk néhány szükséges alapfogalmat!

Mi az az osztatlan közös tulajdon?

Osztatlan közös tulajdon esetén az adott földbirtoknak vagy ingatlannak több tulajdonosa is van. Az olyan, tulajdonból eredendő jogosultságok, mint a birtoklás, a használat vagy a rendelkezés joga, egyaránt megilleti az összes tulajdonost, ráadásul egyenlő mértékben.

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonnal bíróknak?

Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok és földbirtokok egyik legnagyobb fejfájást okozó pontja, hogy a tulajdonosok minden tulajdonnal járó jogosultságra egyaránt igényt tarthatnak! Ezért a használatban, a birtoklásban és a rendelkezésben is folyamatos megegyezések szükségesek. Ez elvben jól működik, amennyiben idilli kapcsolat áll fenn a tulajdonosok közt, azonban, valljuk be, ez a ritkább eset. Gyakoribb az, hogy a szülő halálakor a gyermekeire hagyja az ingatlant/birtokot, és mivel nem tud, vagy nem akar választani, mindegyiküket megnevezi tulajdonosként.

Sokakban él az a tévhit, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant vagy földbirtokot a tulajdonos csak a rá eső részben (3 tulajdonos esetén tehát mindenki 1/3-ad részben) használhatja, amennyiben pedig ezt túllépi, többlethasználati díj követelhető tőle. A többlethasználati díj azonban csak abban az esetben követelhető a tulajdonostársak által, ha az egyik tulajdonos ellehetetleníti a többit az ingatlan vagy földbirtok használatától. Rengeteg vitás helyzetet szül, ha valaki használhatná az osztatlan közös tulajdont, mégsem teszi, aztán amikor a tulajdonostársa szeretné használni, hirtelen mégis élne tulajdonosi jogaival. Zártkerti, sőt lakó ingatlanoknál is gyakran előfordul, ezért célszerű a tulajdonosoknak használati megosztási szerződést készíttetni.

Mi a teendő, ha eladná közös tulajdonát?

Amennyiben valamelyik tulajdonos úgy dönt, hogy eladná a rá eső részt az osztatlan közös tulajdonból, fontos tisztában lennie a ténnyel, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van a fennmaradó részekre. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a tulajdonostársakat már az eladási szándékról is tájékoztatni kell! És ha egy potenciális vásárló bukkan fel, aki megvenné az eladásra kínált tulajdonjogot a meghirdetett összegért, a tulajdonos nem írhat alá semmilyen adás-vételi szerződést, amíg erről nem tájékoztatta tulajdonostársait. Ugyanis, ha szeretnének élni jogukkal, akkor a tulajdonostársak is rábólinthatnak a megjelölt árra! Így tehát kivásárolhatják egymást a tulajdonjogukból – ráadásul erre előnyt is biztosít számukra a törvény. Teljesen mindegy hát, milyen vásárlót talál magának a tulajdonostárs, ha egy másik tulajdonos úgy dönt, mégis megvásárolná az eladni kívánt tulajdonjogot, vele kell szerződni.

Miért probléma, ha valaki(k) nevén osztatlan közös tulajdon van?

Az osztatlan közös tulajdonok legnagyobb problémája az egyetértés és a kooperáció hiánya. Mindenki magának akarja, de nem sajátíthatja ki teljesen, valahol pedig mégis. Az osztatlan közös tulajdon hátrányai sokkal jobban látszanak egy mezőgazdasági ingatlanon vagy termőföldön. Ugyanis a tulajdonosi helyzet miatt ezek a területek sosincsenek teljes mértékben kihasználva. Sőt, sokszor csak romlik az állapotuk, mert senki sem szeretne a másik helyett dolgozni. Ezzel konkrét veszteséget termelnek egymásnak, illetve maguknak a tulajdonosok.

Sajnos az ilyen, osztatlan közös tulajdonban lévő földek igen gyakoriak Magyarországon. Ez pedig hosszú távon a mezőgazdasági sikerek és versenyképesség gátját jelenti. Éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy 2021 januárjától elindítják az osztatlan közös tulajdonban lévő földek tulajdoni jogviszonyainak tisztázását, esetleges megszüntetését. Hogy hogyan, azt a következő cikkünkben mutatjuk be részletesen!