Nincs elég fizetőképes albérlő

Miközben többéves rekordokat döntöget a hazai ingatlanpiac, az albérletárak esetében éppen az ellenkezője tapasztalható. A magas bérleti díjak egyre kevésbé találkoznak fizetőképes kereslettel. A bérlők és a tulajdonosok elképzelése a reális árakról jelentősen eltér: míg a lakáskiadók átlagosan 250 ezer forintért szeretnének albérlőt találni, az érdeklődők körülbelül 215 ezer forintot tudnának albérletre költeni.

A lakásárak folyamatos emelkedése miatt számos új szereplő lép be a bérleti piacra, hiszen a saját lakás vásárlása egyre elérhetetlenebb számukra. Az érdeklődők nagy száma természetesen felfelé hajtja az albérletárakat is, de most úgy tűnik, hogy a korábbi folyamatos áremelkedések után az albérletet keresők többsége elérte azt a plafont, ami fölött már nem tudják kivenni a kínált ingatlanokat.

Decemberre a keresleti és kínálati oldal elképzelései közti szakadék 16%-ra nőtt, ekkora különbség utoljára 2020 végén, a koronavírus 2. hulláma után volt tapasztalható.

Hogyan hat a rövidtávú lakáskiadás az albérlet árakra 2025-ben?

A 2024-es év egyik legfontosabb, albérletekhez kapcsolódó változása, hogy szeptemberben betiltották a rövidtávú lakáskiadást Budapest VI. kerületében, Terézvárosban. A külföldi turisták folyamatos jelenléte és viselkedése is hozzájárult, hogy a kerület lakói 54%-os többséggel megszavazták a szigorú szabályozást, de a rövidtávú lakáskiadás jelenléte vagy hiánya kétségtelenül hatással van az adott terület albérletáraira is. Mivel a lakástulajdonsok jellemzően több pénzt tudnak keresni, ha többször, rövidebb távra kínálják kiadásra ingatlanjaikat, sokan közülük ezt a lehetőséget választják. Ez a hosszútávra kivehető lakások számának csökkenéséhez vezet, így ezeket természetesen jóval magasabb áron kínálják.

A Terézvárosban bevezetett korlátozás hatására a kerületben található albérletárak már most csökkenésnek indultak, annak ellenére, hogy a tiltás csak 2026. januártól lép életbe.

A lakhatási válság lehetséges megoldásai

A közbeszédben és a politikában is régóta folyamatosan témát szolgáltat a lakhatási válság, amelynek csak egy kis része a rövidtávú lakáskiadás szabályozása.

Az otthonteremtő, lakásvásárlást serkentő állami támogatások valóban az ingatlanpiac fellendüléséhez vezettek, azonban az albérlők jelenleg hasonló támogatásra nem jogosultak. Ezek a meghatározott réteg számára elérhető támogatások tehát az albérletek keresleti és kínálati oldalának különbségét nem enyhítik, az albérletet keresők jelentős hányadának pedig a lakásbérlés helyetti saját ingatlan vásárlása továbbra sem opció.

A leggyakrabban emlegetett megoldások között van az albérletek árának szabályozása, állami és önkormányzati bérlakások építése, és a már említett rövidtávú lakáskiadás korlátozása. Ezek mellett azonban természetesen a válságot enyhíthetné az is, ha az albérlők fizetőképessége növekedni tudna, a KSH adatai szerint ugyanis jelenleg egy átlagfizetéssel rendelkező albérlő keresetének 57%-át kénytelen egy átlagos albérletre költeni. Ha az albérletárak tartósan alacsonyak maradnak a bérlők alacsony fizetési hajlandósága miatt, az hosszútávon elriaszthatja a befektetőket a kiadási céllal vásárolt ingatlanok megvásárlásától. Ez természetesen jelentős visszaeséshez vezetne a kínálati oldalon, amely tovább mélyítené a lakhatási válságot.

Kiadó lakása van és szeretné reális áron bérbeadni?
Vagy befektetési céllal vásárolna lakást, és szeretné tudni, mennyit ér a kinézett ingatlan?

Írjon nekünk, és segítünk az ingatlan értékbecslésében!