A tetőtér egyedi lakásokká alakítása hatalmas munka, még nagyobb befektetés, és rengeteg papírmunkával is jár. Cikksorozatunk 2. részében a változási vázrajzról lehet szó, a dokumentumról, amit már az építkezési fázisban is elő tudnak készíteni.
A múltkori cikkben körbejártuk a társasházi tetőtér beépítését megelőző feladatokat. A lehetőségek felmérésért és azt, hogy ki viseli az építkezés költségeit. Miközben zajlanak a munkálatok, érdemes már a következő feladatok előkészítésén dolgozni, vagyis azon, hogy a végeztével minél hamarabb átruházhassák a tulajdonjogokat. Ehhez első körben változási vázrajzra lesz szükség.
Mikor kell új tetőtér alaprajz és mikor elég a változási vázrajz?
A társasház elméletileg kell, hogy rendelkezzen az alapító okirattal egyidejűleg készült alaprajzzal, mely tartalmazza a közös épületrészek és lakások elhatároló vonalait. Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartás mindig aktuális legyen, az ezekben bekövetkezett változásokat is be kell jelenteni. Az ingatlan-nyilvántartási végrehajtási rendelet 73. § (6) szerint: „Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új társasházi lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás nyilvántartásba vételét kérik.”
A ráépítés során új ingatlanok jönnek létre, így nem mindig egyértelmű, hogy változási vázrajzra, vagy új alaprajzra van szükség. Itt a válasz attól függ, hogy mennyiben változott meg a társasház! Ha a ráépítés a meglévő közös, illetve egyéni ingatlanok elhelyezkedését nem érintette, csupán egy új szintet húztak fel, akkor elég a változási vázrajz. Ha viszont a már meglévő területekben is változás következett be, vagy újraszámozták a lakásokat, közös helyiségeket, akkor új alaprajzot kell benyújtani.
Mi történik a változási vázrajz beadása után?
A változási vázrajz elkészítésre szakképesített, hivatásos földmérőt kell alkalmazni. A rajzokat papír alapon és digitálisan is be kell nyújtani a Földhivatalhoz, hogy ott jóváhagyják, azaz záradékoltassák. Ritkán, de előfordulhat, hogy ehhez a Földhivatal helyszíni szemlét rendel el.
A záradékoltatástól számított 1 éve van a társasháznak arra, hogy az alapító okiratot is módosítsa, és a többi szükséges irattal együtt benyújtsa a Földhivatalnak. Amennyiben ezt nem teszik meg, a záradék keltezésétől számított 365 nap múlva a záradék hatályát veszti, és a változási vázrajzot sem lehet felhasználni.
Az alapító okirat módosításának beadásakor a változási vázrajzot is újra csatolni kell – hiába van a korábbi példány a Földhivatal birtokában!
A változási vázrajz elkészíttetésének előkészületeit már az építkezés utolsó fázisában el lehet kezdeni, hogy gördülékenyen menjenek a következő lépések. Ilyenek: az alapító okirat módosítása, a használatbavételi engedélyek ügyintézése, az ingatlan-nyilvántartási eljárás, majd végül az értékesítés. Ezekről lesz szó cikkünk 3. részében.